– A legfontosabb feladatom annak a kormányzati szándéknak a megvalósítása, hogy a munkaerőpiaci elvárásokhoz alkalmazkodó képzési kínálat eljusson azokhoz, akik tanulni szeretnének vagy munkát vállalnának – mondta Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Mint hangsúlyozta, a felsőoktatás egyik nagy kihívása, hogy olyan képzési portfóliót kell kialakítani a meglévő gondozása mellett, amely a munkaerőpiacon elvárt képességeket és kompetenciákat folyamatosan frissen tudja tartani, valamint be tudja építeni a munkaadói oldalról érkező igényeket.
A helyettes államtitkár a másik nagy kihívásnak a felsőoktatás nemzetköziesítését nevezte. Ez kétirányú folyamat, mert a magyar fiataloknak fontos a nemzetközi tapasztalatszerzés, amellyel hazatérésük után gazdagítják társadalmi és gazdasági életünket. Ezzel egyidejűleg erősíteni kell az egyetemek külföldi hallgatókat vonzó képességét, hogy a nemzetközi térben láthatóvá váljon a saját kiváló felsőoktatási rendszerünk, ideértve a határon túli magyar képzőhelyeket is.
– A kormányzat célja, hogy a hazai egyetemek és azok régiói valóságos tudásterekké alakuljanak, ahol nemcsak oktatási és kutatási feladatokat végeznek, hanem hasznos együttműködést tudnak kialakítani a gazdasági és a társadalmi élet szereplőivel a régiók életében
– húzta alá Pósánné Rácz Annamária. Hozzátette: fontos az egyetemek közösségszervező ereje is, például hogy milyen önkéntes munkákra lehet a hallgatóságot megszervezni. Erre jó példával szolgált a néhány héttel ezelőtti árvíz elleni védelemben való részvétel, illetve amikor a Covid-járvány idején, főként az egészségügyi ágazat tanulói áldozatos munkát végeztek a gyógyításban.
Nemzetközi rangsor, mint objektív mérés
A helyettes államtitkár megtisztelőnek nevezte, hogy Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkár őt kérte fel utódjának a pozícióra. Az új helyettes államtitkárnak komoly szakmai múltja van: tíz évig volt a Debreceni Egyetem oktatási igazgatója, illetve főigazgatója, részt vett az intézmény akkreditációjában, továbbá első kézből szerzett tapasztalatokat a modellváltásról. Ennek szerinte az a nagy előnye, hogy olyan teljesítményértékelési rendszer alakult ki az egyetemeken, ami korábban vagy hiányos volt, vagy bár kidolgozták, mégsem vezették be. – A minőségi mutatók rendszere olyan eredmény, ami már nemcsak az oktatóknak, hanem a hallgatóknak is a közös felelősségvállalásán nyugszik. Gondolok itt a lemorzsolódásra vagy arra, hogy a tanulók az ütemtervnek megfelelően haladnak-e előre a tanulmányaikban. A feladatok és a kötelezettségek együttes vállalása egy közösséget nagyon össze tud kovácsolni – fogalmazott Pósánné Rácz Annamária.