– A legfontosabb feladatom annak a kormányzati szándéknak a megvalósítása, hogy a munkaerőpiaci elvárásokhoz alkalmazkodó képzési kínálat eljusson azokhoz, akik tanulni szeretnének vagy munkát vállalnának – mondta Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Mint hangsúlyozta, a felsőoktatás egyik nagy kihívása, hogy olyan képzési portfóliót kell kialakítani a meglévő gondozása mellett, amely a munkaerőpiacon elvárt képességeket és kompetenciákat folyamatosan frissen tudja tartani, valamint be tudja építeni a munkaadói oldalról érkező igényeket.
A helyettes államtitkár a másik nagy kihívásnak a felsőoktatás nemzetköziesítését nevezte. Ez kétirányú folyamat, mert a magyar fiataloknak fontos a nemzetközi tapasztalatszerzés, amellyel hazatérésük után gazdagítják társadalmi és gazdasági életünket. Ezzel egyidejűleg erősíteni kell az egyetemek külföldi hallgatókat vonzó képességét, hogy a nemzetközi térben láthatóvá váljon a saját kiváló felsőoktatási rendszerünk, ideértve a határon túli magyar képzőhelyeket is.
– A kormányzat célja, hogy a hazai egyetemek és azok régiói valóságos tudásterekké alakuljanak, ahol nemcsak oktatási és kutatási feladatokat végeznek, hanem hasznos együttműködést tudnak kialakítani a gazdasági és a társadalmi élet szereplőivel a régiók életében
– húzta alá Pósánné Rácz Annamária. Hozzátette: fontos az egyetemek közösségszervező ereje is, például hogy milyen önkéntes munkákra lehet a hallgatóságot megszervezni. Erre jó példával szolgált a néhány héttel ezelőtti árvíz elleni védelemben való részvétel, illetve amikor a Covid-járvány idején, főként az egészségügyi ágazat tanulói áldozatos munkát végeztek a gyógyításban.
Nemzetközi rangsor, mint objektív mérés
A helyettes államtitkár megtisztelőnek nevezte, hogy Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkár őt kérte fel utódjának a pozícióra. Az új helyettes államtitkárnak komoly szakmai múltja van: tíz évig volt a Debreceni Egyetem oktatási igazgatója, illetve főigazgatója, részt vett az intézmény akkreditációjában, továbbá első kézből szerzett tapasztalatokat a modellváltásról. Ennek szerinte az a nagy előnye, hogy olyan teljesítményértékelési rendszer alakult ki az egyetemeken, ami korábban vagy hiányos volt, vagy bár kidolgozták, mégsem vezették be. – A minőségi mutatók rendszere olyan eredmény, ami már nemcsak az oktatóknak, hanem a hallgatóknak is a közös felelősségvállalásán nyugszik. Gondolok itt a lemorzsolódásra vagy arra, hogy a tanulók az ütemtervnek megfelelően haladnak-e előre a tanulmányaikban. A feladatok és a kötelezettségek együttes vállalása egy közösséget nagyon össze tud kovácsolni – fogalmazott Pósánné Rácz Annamária.
Kiemelte,
a modellváltás további pozitív hozadéka a magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban való megjelenése.
Ehhez a fő teljesítménymutatók az oktatók és a kutatók publikációi, valamint idézettségük, amelyeket nemzetközi szinten azonos mércével mérnek, tehát a rangsorolás objektív mérőszámnak tekinthető. Mivel ez egy minőségi mutató a modellváltó intézmények életében, ez is ösztönözte az egyetemi munka hatékonyságát és a minél jobb teljesítmény elérését – mutatott rá.
– Sajnálatosnak tartjuk, hogy Brüsszel egyértelműen politikai nyomásgyakorlásra használja ezt az ügyet. Szeretnénk megállapodásra jutni, de az Európai Bizottság nem hajlandó érdemi lépést tenni. A kormány azonban nem tétlenkedett: létrehozta a Pannónia-programot, ami lehetőséget biztosít minden magyar diáknak, hogy a világ más egyetemein tanuljanak, mint az Erasmus-programban. A Pannónia-program bizonyított, így az egyetemek nem esnek el semmilyen támogatástól – tudatta a helyettes államtitkár.
Lehetőségek tárháza a Pannóniában
A Pannónia-programról ismertette: ennek részeként a hallgatók a világ bármely országába utazhatnak, így sokkal több lehetőségük van, mint az Erasmus-programban. A program ugyancsak fontos ismérve, hogy teljes kreditelismerést biztosít. Mintegy négyezer olyan egyetemközi együttműködést alakítottak ki, amelyekben biztosítják, hogy ha a hallgató a nemzetközi intézményben végez résztanulmányokat, akkor azzal nem meghosszabbodik itthoni képzésének ideje, hanem beépül, vagyis az ajánlott tanterv szerinti időben tudja elvégezni azt – részletezte a helyettes államtitkár.
A Pannóniának három pillére van: az egyik a hagyományos csereprogram, a második a top 250 egyetemre való eljutást segítő program, a harmadik pillér pedig egy kiválósági ösztöndíjprogram.
Utóbbi azt célozza meg, hogy eljuttassa a hallgatókat a világ legjobb száz egyetemére, ahol a teljes képzést végig tudják venni, így majd itthon kamatoztathatják a megszerzett tudásukat.
Támogatják a felnőttképzést
Pósánné Rácz Annamária közölte, azért szeretné népszerűsíteni a felnőttképzést, mert ennek segítségével könnyebben lehet a munkahelyeket megtartani vagy, ha valaki azt szeretné, akkor váltani. Úgy vélte, a klasszikus piacon elérhető felnőttképzés azért kerül kevésbé a fókuszba, mert a munkahelyek a saját folyamataikhoz illeszkedve szervezik meg a belső képzéseiket a munkavállalóiknak, többek között a digitális kompetenciafejlesztésre vagy az idegennyelv-oktatásra vonatkozóan.
Mint mondta, a felnőttképzés egyik pillére a munkavállalók továbbképzésének támogatása, hiszen a felgyorsult technológiai fejlődések és gazdasági kihívások mind inkább megkövetelik a felnőttek képességeinek, készségeinek folyamatos fejlesztését. Ehhez az unió által támogatott Ginop Plusz–3.2.1. program is hozzájárul, amelyre a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyobb cégek is pályázhatnak 75 és 150 millió forintos keretösszegig. A Ginop Plusz–3.2.1. program harmadik hirdetményi szakaszára még 2024. november 30-ig pályázhatnak a hazai vállalatok.
A második pillér az idén májusban elindított, a szakképző intézmények, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a kormányhivatalok együttműködésével megvalósuló program, amelynek keretében idén húszezer álláskereső képzésbe vonását és azt követően munkába közvetítését teszik lehetővé.
A harmadik pillér pedig az Ifjúsági garancia plusz program, ami szintén egy uniós forrásból megvalósuló támogatási rendszer. Ez a fiatal munkavállalók munkába állását úgy segíti, hogy négy–hat hónapra ad bértámogatást a foglalkoztatóknak, de ezenfelül a 25 év alatti dolgozóknak jár az szja-mentesség is. – Ezeken kívül az állam a felnőttek képzését a szakképzés rendszerén belül is támogatja, amivel sokat segít a szakmaszerzésben – mutatott rá Pósánné Rácz Annamária.
