Dollármilliárdos kockázatállomány

Megközelíti a négyszázmilliárd dollárt azoknak a kockázatos hiteleknek az állománya, amelyeket az utóbbi két-három évben vállalati felvásárlásokra, valamint fúziókra vettek fel főleg magánbefektetési társaságok, illetve kockázatitőke-társaságok (hedge fund) – derül ki a Financial Times tegnapi cikkéből. A Dealogic kutatóintézet adatai szerint a többségi cégtulajdonok megszerzésére irányuló, 2005– 2007-es ügyletek jelentős részét hitelből fedezték, és nem volt ritka a 80-90 százalékban kölcsönből finanszírozott adásvétel sem. A legnagyobb befektetési bankok 2007. utolsó negyedévi adatai több mint riasztó képet festenek az immár nem csak a jelzálogpiacra jellemző hitelválság terjedéséről. A legnagyobb befektetési bank, a Citigroup-csoport kockázatos vállalati felvásárlásra kihelyezett hitelállománya több mint negyvenmilliárd dollárt tesz ki, míg a Goldman Sachs 28 milliárd, a JP Morgan pedig 27 milliárd dollárt tart számon – egyelőre még csak mérlegen kívül. A Standard and Poor’s befektetési ház előrejelzései szerint a kölcsönök értékpapírosított formája a hitelválság miatt csaknem tíz százalékkal értékelődött le az előző negyedévben, vagyis a bankok ezen a piacon is óriási veszteségeket kénytelenek majd leírni.
A jelzálogpiac fizetésképtelen adósai elterelték a figyelmet a bankokat érintő másik veszélyes területről, amely szintén hatalmas kockázatot képvisel. – Óriási tőkefelvétellel vásároltak cégrészesedéseket privát befektetési csoportok, ami különösen 2005-től volt jellemző folyamat – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki hangsúlyozta: a bankok kockázata abban rejlik, hogy a vételárnak sok esetben akár a 90-95 százalékát is hitelből fedezték. – A hitelválság miatt azonban a likvid tőkeforrások kimerülőben vannak, és az amerikai, szinte stagnáló GDP is aláássa azokat az elképzeléseket, amelyek a megvásárolt cégek feljavítására és a profitjuk megemelésére építettek. A jelzálogválság miatt a kockázatokkal együtt a hitelek kamatai is nőttek – tette hozzá Suppan. Kondrát Zsolt, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a bankok eredeti szándékai szerint értékpapírosított formában aprózták volna szét a vállalati felvásárlásokra adott nagy hiteleket, ezek az értékpapírok azonban ma már csak jóval kevesebbet érnek, mint akár fél évvel ezelőtt.