Hullámvasúton ült tegnap is a forint, majd másfél éves rekordot döntött ismét a magyar valuta gyengülése. A nap folyamán 267 forint fölött is járt az euró, lapzártakor pedig 265,5–266 forint körül jegyezték az európai devizát. Ez azt jelenti, hogy a múlt hét közepén kezdődő zuhanás még nem ért véget. Barcza György, a K&H elemzője tegnapi elemzésében leszögezte, hogy a forint gyengülését várhatóan csak egy jegybanki kamatemelés állíthatja meg. Az elemző szerint a gyengülés addig tart, amíg nyilvánvalóvá nem válik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent megtesz az infláció további növekedése ellen, beleértve a kamatemelést is. A monetáris tanács következő kamatdöntése február 25-én lesz. Barcza György úgy gondolja, egy 50 bázispontos emelés, amely a jelenlegi 7,5 százalékról 8 százalékra növelné a jegybanki alapkamatot, talán elegendő lenne az infláció további növekedésének megállításához, s az is hasznos lenne, hogy ez a lépés bizonyítaná a befektetők számára az MNB elkötelezettségét az infláció megfékezésében. Barcza György úgy látja, hogy a fentiek bekövetkezése a várakozások javulását, ezt követően pedig a forint árfolyamának visszaerősödését eredményezné. Az elemző szerint a magyar jegybank hitelessége csökkent a befektetők szemében, és a piaci szereplők arra számítanak, hogy az MNB kiváró stratégiát választ majd a kamatemelés tekintetében.
A monetáris tanács tegnap összeült és áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. A meghirdetett ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalta a jegybanki alapkamatláb megváltoztatását – áll a jegybank honlapján. Az MNB tehát semmit nem fűzött hozzá a forint zuhanásához, ugyanakkor Karvalits Ferenc alelnök a Thomson Financialnek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a jegybank nem a rövid kilengésekre figyel, hanem az inflációs célt befolyásoló hosszabb távú folyamatokra. Az alelnök leszögezte: amennyiben az inflációs kilátások indokolják, a jegybank kész a kamatemelésre.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kissé korainak tartja a kamatemelést sürgető véleményeket, és úgy véli, hogy a környező devizáktól való lemaradás ugyan indokolt lehet, de a mostanihoz hasonló kilengés semmiképp nem az. A szakember szerint jelenleg még az is javíthat a helyzeten, ha a jegybank kijelenti, hogy nem zárkózik el a kamatemeléstől. – Persze a következő kamatdöntésig még két hét van hátra, addig még bármi történhet, így nem is igen lehet határozott véleményt megfogalmazni ebben a kérdésben – nyilatkozta lapunknak az elemző. Ha tartósan 270 forint fölé kerülne az euró, akkor az inflációs cél elérhetetlenné válna, így nem maradna más megoldás, csak az emelés, viszont még a kamatdöntés napján is történhetnek olyan események, amelyek különböző válaszokra késztethetik a jegybankot. Suppan Gergely úgy véli, ha az adott napon nem lesz pánik a piacon, akár egy kamattartás is kedvező fejleményeket hozhat, bár ebben az esetben az MNB-nek nagyon jól kell kommunikálnia a döntését, hogy ne veszítse el a piac bizalmát.
Oroszország és Ukrajna újra tárgyalóasztalhoz ült
