Európai uniós források: csúszó pénzek

Bár a 2004–2007-ig tartó időszakban több mint 25 milliárd forintot különítettek el az uniós nagyprojektek előkészítésére, éppen a kidolgozatlanság miatt eddig egyetlen tavaly elfogadott program sem került ki Brüsszelbe jóváhagyásra.

Sikerpropaganda. Magyarország az első Nemzeti fejlesztési terv (NFT) vonatkozásában uniós viszonylatban az élen jár – hangoztatta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az első NFT 2004-től 2006-ig tartó periódusában 22 millió forint jutott évente átlagosan egy önkormányzatnak – derült ki Bajnai Gordon beszámolójából. Bajnai ugyanakkor felhívta a projektgazdák figyelmét, hogy az év végéig le kell zárni az első fejlesztési tervet, így aki addig nem számol el a támogatással, az „elveszíti a forrást” – idézte a tárcavezetőt az MTI. Szakértők szerint a Bajnai említette összegek nagyságrendben nem térnek el az önkormányzatoknak korábban folyósított cél- és címzett támogatásoktól, amelyet a kormány 2006-ban megszüntetett. A 2008-as költségvetésben az önkormányzatokat érintő forráselvonások 130 milliárd forintot tesznek ki.

Annak ellenére komoly gondok vannak a tavaly egyedi döntéssel, pályáztatás nélkül elfogadott uniós nagyprojektekkel, hogy már 2005-ben kormányhatározat rendelkezett az eredetileg 2007-re ütemezett programok előkészítésének támogatásáról. Az 1067-es határozat értelmében a közlekedési és környezetvédelmi EU-s nagyberuházások tervezésére és előkészítésére 19,2 milliárd forint forrást különített el a kormány. Az összeg a 2004–2006-os költségvetési zárszámadások adatai szerint összességében meghaladta a 25 milliárd forintot. A programok koordinálását végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunknak annyit elismert, hogy a közlekedési nagyprojektek előkészítésére 6,3 milliárd, míg a környezetvédelmi programokra eddig nyolc és fél milliárd forintot különítettek el, ezek egy részét már el is költötték.
Érthetetlen, hogy a tavaly elfogadott nagyprojektek közül eddig egyetlenegy sem került ki Brüsszelbe jóváhagyásra, pontosan az előkészítetlenségük miatt. Az időbeli csúszás két okból is jelentős hátrányt okoz. Egyrészt az úgynevezett nagyprojektek a legértékesebb, 50 millió euró feletti beruházások, amelyekre az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, ami újabb időveszteséget jelent.
*
Másrészt a programok között olyan fontos fejlesztések szerepelnek, mint például villamospálya-korszerűsítések több vidéki nagyvárosban, vasútvonal-rekonstrukciók, városokat elkerülő utak, csatornázási és szennyvíztisztítási projektek. Az NFÜ honlapja szerint a tavaly júliusban kormányszinten befogadott beruházási tervek nagy részénél hat hónapon belül meg lehet kötni a szerződést a projektgazdákkal, ennek ellenére a mai napig a tervezett számnak csak a töredéke valósult meg. Szakértők aggályosnak tartják, hogy a beruházások előkészítését támogató, s a tervezésre forrásokat elkülönítő kormányhatározat óta több mint két és fél év alatt egyetlen támogatási tervet sem sikerült benyújtani Brüsszelnek, és az NFÜ is csak az év közepét jelöli meg 120-150 program tartható kiküldési határidejének. A fennmaradó összes többi fejlesztési terv pedig csak az év végéig juthat ki kérelem formájában az Európai Bizottsághoz.
– Az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő parlamenti bizottság is vizsgálni fogja a csúszások okát – jelentette be egy tegnapi sajtótájékoztatón Nógrádi Zoltán, a grémium fideszes tagja, aki leszögezte: ellenőrizni fogják a nagyprojektek előkészítésére fordított összegek elszámolását és az egyes programok készültségi állapotát is. Hangsúlyozta: az elmaradott térségek felzárkóztatására szánt úgynevezett kohéziós alapoknál időrendi korlátokat állít az EU, így a késéseknek komoly kockázatai vannak. Kiemelte, hogy miközben az uniós forrásokból az állampolgárok többsége szinte semmit sem érzékel, addig az NFÜ maga ismerte be, hogy kommunikációra közel 20 milliárd forintot költenek el az elkövetkezendő években. A szakpolitikus szerint a kormány idejekorán felismerte, mennyire jó kampánytéma az uniós támogatás. – A 2004–2006-os uniós források felhasználásával a kormány abszolút sikertelen, eredménytelen, hatékonyságában mérhetetlen produkciót tett le az asztalra – tette hozzá. Nógrádi szerint csak a következő öt évben, az uniós ellenőrzések nyomán derül ki, mennyit kell majd visszafizetnünk az uniós kasszába. Hozzátette, az uniós forrásokról az emberek tudatában: a korrupciós botrányok, s az eredménytelenség rögzült.