Fogyásnak indult az alapok vagyona

Bár tavaly több mint húsz százalékkal nőtt a befektetési alapok vagyona, januárban 0,8 százalékos gyengülést kellett elkönyvelniük az alapkezelőknek. Az állomány csökkenése nagyrészt a pénzpiac kedvezőtlen alakulásának köszönhető – hangzott el a Budapest Alapkezelő tegnapi sajtótájékoztatóján. – Magyarország ebből a szempontból még a szerencsésebb országok közé tartozik – nyilatkozta Fatér Gyula, az alapkezelő vezérigazgatója. Nálunk a befektetők általában konzervatívabb megoldásokat választanak, így kevesebb pénzt helyeznek részvényalapokba. Jelenleg körülbelül a megtakarítások tíz százaléka van részvényekben.
Csehországot szintén konzervatív befektetői hozzáállás jellemzi, de ott is csökkent az alapok vagyona. A legnagyobb veszteség Lengyelországot érte. Ott a tavalyi növekedés elérte ugyan a negyven százalékot, ám a januári veszteség tízszázalékos volt. A vezérigazgató szerint a jövő a garantált alapoké lehet, de az ingatlanalapok erősödésére is számítani lehet. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének legutóbbi adatai szerint az ingatlanalapok száma a januárban nem változott, a 24 alap vagyona 0,7 százalékkal nőtt. Összvagyonuk a hónap végén közel 583 milliárd forint volt. A garantált alapok szintén jól teljesítettek, januárban négy százalékkal, 18 milliárd forinttal nőtt a vagyonuk, így megközelítették a 473 milliárd forintot.
Ugyanakkor a kötvények, a részvények és az azokba fektető alapok piacán komoly bizonytalanság és árfolyam-ingadozás, valamint a szokottnál alacsonyabb hosszú távú hozamok várhatók. Fatér Gyula úgy véli, hogy a pénzpiaci helyzet változásai miatt jövőre rengeteg új konstrukció jelenik majd meg a magyar piacon.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nagy a bizonytalanság a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, annyi bizonyos, hogy továbbra is magas kockázati felárral kell számolni a feltörekvő piacok papírjai esetében. A világgazdasági kilátásokra kitérve Duronelly Péter elmondta, hogy a recesszió véleménye szerint még megakadályozható, ám ez az infláció emelkedését vonja majd maga után. A fejlettebb államok nagyberuházásokkal fogják majd ellensúlyozni a gazdaság lassulását, ám ennek elkerülhetetlen következménye lesz a nyersanyagárak és az energiaárak emelkedése, amely gerjeszteni fogja a pénzromlást. A befektetési igazgató szerint ez a folyamat az élelmiszerárak jelentős emelkedését fogja eredményezni.

Olcsón adunk, drágán veszünk. A január végi 30,42 milliárd forint után 32,25 milliárd forint értékben vásárolt vissza lejárat előtt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A visszavásárlási átlaghozam jelentősen nőtt – közölte a központ az MTI-vel. Az elsődleges értékpapír-forgalmazók összesen 79,63 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat, szemben az előző aukcióra érkezett 110,94 milliárd forinttal. A visszavásárlás ellenértékét február 20-án fizetik ki.