„Gatyaügy” Strasbourgban

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a 2006-os őszi események óta segíti a különféle hatósági erőszak, törvénysértés áldozatait. Munkájuk eredményes, ezt jelzi, hogy számos ügyben sikerült védenceik ártatlanságát bizonyítaniuk. Gyurta Tibor ügyvéd, az alapítvány munkatársa elmondta, van, hogy komédiába illő eljárások folynak a bíróságokon. Ilyen Fáber Károly „gatyaügye” is, ami miatt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.

Fáber Károlynak, aki a Kossuth tériek egyik vezetőjeként – a Rendszerváltó Fórum vezéralakjaként – híresült el, több ügye miatt immár háromszázezer forintnyi szabálysértési bírságot kellene kifizetnie, máskülönben közel egy évet kell börtönben töltenie, amíg „leüli” az összeget. A háromszázezer forintból nyolcvanezret éppen a „gatyaügy” visz el, amiben már jogerős határozat született. Eszerint Fáber, amikor a Kossuth téri kordonokra egy társával koszos alsónadrágokat és zoknikat akasztott ki, megvalósította a gyülekezési joggal való visszaélést. Gyurta Tibor, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkatársa, Fáber védője elmondta: abszurdnak tartja az ítéletet, és ezért a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.
– Hogyan élhetne vissza két ember a gyülekezési joggal? Ők nem tüntetni mentek oda, hanem politikai véleményüket fejezték ki egy sajátos performansz keretében – mondta el Gyurta Tibor, hozzátéve azt is: Fáber esetében más, törvénybe ütköző eljárást is foganatosítottak, például akkor, amikor az Erzsébet hídi blokádkísérlet alkalmával „kiemelték a tömegből”, holott az eseményen csak szemlélődőként vett részt – szögezte le. Fáber egyébként úgy nyilatkozott: hallotta, amikor az egyik rendőri vezető, aki felismerte őt, kiadta a parancsot beosztottjainak: „Ott a Fáber meg a Gonda, szedjétek ki őket!” Így is történt. Gyurta Tibor elmondta azt is, az alapítvány immáron kétéves munkájának meg lett az eredménye. Az utcai események kezdetekor tapasztalható, a politikai jogaikkal élő résztvevők ellen irányuló megtorlás csillapodott. A szervezet a 2006. szeptember 18–21., illetve a 2006. október 23–24. közötti tüntetésekkel összefüggésben lezajlott események kapcsán több száz megkeresést kapott. A megkeresések döntő része a rendvédelmi szervek jogellenes tevékenységére vonatkozó bejelentés, kisebb számban, közel 100 esetben büntető- vagy szabálysértési védelem, illetve sértetti képviselet iránti igényt jeleztek, ezekből összesen 69 személy ügyében vállaltak képviseletet az alapítvány ügyvédei. Negyvenöt személy esetében vállaltak büntetőjogi védelmet. A 45 büntetőeljárás alá vont személyből a rendőri intézkedés során 18-an sérültek meg, 28-an kerültek előzetesbe.
Tizenöt esetben büntetőeljárás megszüntetésére került sor bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában.
Jelenleg 23 személy ellen van még folyamatban bírósági szakaszba nem került büntetőeljárás, ezek közel felében még vádemelésre sem került sor – mondta el Gyurta. Az októberi események miatt 25 ügyben láttak-látnak el jogi képviseletet, a 6 büntetőeljárásból 1 esetben eljárásmegszüntetésre, 2 esetben vádhalasztásra, 1 esetben vádemelésre került sor, és 2 esetben még folyamatban van a büntetőeljárás, eddig vádemelés nélkül.
– Kilenc szabálysértési ügyben láttunk el képviseletet, ezek rendzavarás szabálysértése miatt folytak, 8 esetben minden jogkövetkezmény nélkül szüntette meg az eljárást a bíróság az eljárás alá vontakkal szemben, egy esetben figyelmeztetést alkalmazott – tette hozzá. Elmondta azt is: azok közül, akik megkeresték őket, 16 személy szerzett különböző sérüléseket, ebből 10 személy kívánt kárigényt érvényesíteni.
Az alapítvány 2006. december 5-én tett büntetőfeljelentésében több mint húsz különböző rendőri bűncselekmény miatt indítványozta büntetőeljárások megindítását. A katonai ügyészségek a rendőri vezetők és parancsnokok vonatkozásában minden eljárást megszüntettek, ideértve az azonosító jel hiánya és a nem rendszeresített fegyverek és gumilövedékek használata miattiakat is. Eddig alig több mint húsz rendőrrel szemben emeltek vádat a közel kétszáz feljelentés nyomán, és eddig csak egy rendőrt ítéltek el nem jogerősen három év próbaidőre felfüggesztett egy év nyolc hónap szabadságvesztésre egy védekezésre képtelen tüntető ujjának szándékos eltörése miatt – ismertette az adatokat. Hozzátette, a passzív, azaz a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt Alkotmánybírósághoz fordult az alapítvány. Ez az a tényállás, ami a legtöbb tüntetőt érinti. A kormány 2007 márciusában fogadta el az erre vonatkozó rendeletet. Viszont hasonló tényállásra vonatkozó törvény már létezett, a törvényt pedig nem lehet egy rendelettel felülírni – mutatott rá a jogász. Ha az Alkotmánybíróság kedvezően dönt, az ezen a címen futó eljárásokat meg kell szüntetni.