Keleti instruktorok okítják a nyugati szocialistákat

A német szocialisták berlini központja nem bízik azokban, akik a minapi tartományi választásokon bejuttatták a pártot a hesseni és alsó-szászországi parlamentbe. A baloldal vezetése attól tart, hogy a nyugati tartományokban pozícióhoz jutott képviselők politikai múltjuk és nézeteik miatt kompromittálhatók, tapasztalatlanok és továbbképzésre szorulnak. A „wessi” elvtársak ezért máris „ossi” instruktorokat kaptak.

(Köln)

Az újraegyesítést követően a nyugati pártok politikusainak vándorlása indult meg keletnek, s oktatták a demokrácia alapelemeiről az NDK-adminisztráció örököseit. Így a kereszténydemokrata Kurt Biedenkopf és Bernhard Vogel miniszterelnöki pozícióból adhatta tovább az NSZK rendszerének gyakorlatát. A politikai költözködés azonban irányt változtatott. Ezúttal a baloldal „osszi” szekciója küldi oktatóit nyugatra, hogy elejét vegyék olyan fejleményeknek, amelyek a brémai tanácsba bejutott szocialisták imázsát például ugyancsak lerontották.
A politoktatók elsőrendű feladata megakadályozni, hogy a meglehetősen vegyes „wessi” gárda – egykori szociáldemokraták, szakszervezeti funkcionáriusok, üzemi tanácstagok – ne adjon okot politikai ellenfeleinek a támadásokra, és tartózkodjon olyan megnyilvánulásoktól, amelyek elítélő visszhangot válthatnak ki a médiában. A választási kampány során például a magát meggyőződéses kommunistának valló hesseni Pit Metz, a Bundeswehr afganisztáni bevetését az egykori keletnémet határőrség tűzparancsával hasonlította össze. A trockista Janine Wissler óva intette a pártot mindenfajta kormányfeladattól, mert szerinte ezzel a baloldal nem lenne más, mint politikai fügefalevél a gazdasági válsággal küszködő kabinetek szanálási taktikájában.
A világforradalom álmától áthatott baloldaliak veszik körül Diether Dehm alsó-szászországi elnököt, közöttük az az előzőleg négy pártot megjárt és végül a szocialistáknál kikötött Manfred Sohn, aki az NDK-t ismételten a békésebb és szociálisabb Németországnak nevezte. A hannoveri parlament a baloldalnak köszönheti, hogy soraiban helyet foglalhat a Német Kommunista Pártot (DKP) képviselő Christel Wegner, mivel a polgárokat a szocialisták támogatására szólította fel, és akik ennek fejében, jutalomként biztos helyet garantáltak neki választási listájukon.
A Wiesbadenben és Hannoverben előretört szocialisták labilis helyzete sem tudja közben elriasztani a Zöldek több meghatározó politikusát attól, hogy számításba vegyék a velük kötendő szövetség lehetőségét. Jürgen Trittin, a Schröder–Fischer-kabinet volt környezetvédelmi minisztere nyitotta meg e sort, és arra biztatja pártját, hogy tekintsen el a baloldal kirekesztésétől, mert ezzel a konzervatív blokk hatalmát konzerválja. Folytatásként Christian Ströbele, a Bundestag Zöld-frakciójának elnökhelyettese kijelentette, „a vörös–vörös–zöld koalíció nem lehet örökös tabutéma”. Mint fogalmazott, konkrét kérdésekben a Zöldek sokkal közelebb állnak a baloldalhoz.