Két magyar rendező filmje száll versenybe az Arany Oroszlánért a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.
Magyar filmek versenyeznek a rangos seregszemlén
Az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-díjas Saul fiát és a Napszálltát jegyző Nemes Jeles László új mozifilmjét a rendező családjának története ihlette.
Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A tizenkét éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitól.
Az Árva főszereplője Barabás Bojtorján, édesanyját Waskovics Andrea alakítja, mellettük Gregory Gadebois látható kiemelt szereplőként.
Az Árva forgatókönyvét Nemes Jeles László rendező együtt jegyzi Clara Royer-vel. Producerei a Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó és Szále Ferenc, operatőre Erdély Mátyás, látványtervezője Ágh Márton, jelmeztervezője Flesch Andrea, hangmestere Zányi Tamás, vágója Politzer Péter, casting directora Zabezsinszkij Éva.
Az Árva 35 mm-es filmre forgott, nagyrészt budapesti helyszíneken, valamint az NFI Stúdió fóti műtermében és filmgyártó bázisán újonnan felépített kültéri díszletben.
Teljes képi utómunkája az NFI Filmlaborban készült, az egyedi látványvilág létrehozásáért különleges digitális fényelést és speciális előhívási eljárásokat alkalmaztak a Nemzeti Filmintézet szakemberei.
Az Árva magyar–brit–francia–német koprodukcióban készült, a Nemzeti Filmintézet, az angol BFI, a francia CNC és a német FFA támogatásával.
Az Árva ősztől lesz látható a hazai mozikban, a Mozinet forgalmazásában.
Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, a Csendes barát érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között.
A film érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve. A férfi főszereplő Tony Leung Chiu-Wai munkásságát 2023-ban Velencében életműdíjjal ismerték el. A film további főszereplői Luna Wedler és Enzo Brumm, látható továbbá a filmben A feleségem története főszereplője, Léa Seydoux.
Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos es zaklatott életünknek.
A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És éppúgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.
A Csendes barát forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, a VFX Supervisor Klingl Béla.
A film forgatása során az NFI Filmlabor közel harmincezer méter kameranegatívot hívott elő és ezerötszáz percnyi nagy felbontású digitális anyagot állított elő a produkció számára.
A Csendes barát a Nemzeti Filmintézet, a DFFF, a NRW, az FFA, a BKM, a Hessen Film, az Eurimages, a ZDF/ARTE, az ARTE France Cinema, a CNC és a MOIN támogatásával készült a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Mónika.
A német–francia–magyar koprodukcióban készült Csendes barát a tervek szerint 2026 első felében kerül Európa-szerte a mozikba, itthon a Mozinet forgalmazásában.
