Makó és Szolnok – mostanság erről a két területről hallani sikeres földgázkutatásokról szóló híreket. Pedig országszerte csaknem száz helyen folyik a szénhidrogének utáni keresés, igaz, váltakozó eredménnyel. A Mol melletti 7 kutatócég viszont nagyrészt külföldi tőkével termelné ki a magyar készleteket.
– Magyarországon ugyan kicsi az esélye, hogy jelentős és kitermelhető szénhidrogénkészletre bukkannak, ám a társaságoknak akár már 5-10 százalékos találati arány mellett is megéri a kutatás – fejtette ki lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója. Hozzátette, a hazánkban folyó munkálatok nem emésztenek fel akkora összegeket, hogy az problémát jelentsen a tőkeerős cégeknek. Ráadásul a folyamatosan emelkedő kőolajárfolyam lehetővé teszi számukra a nagyobb kockázatvállalási lehetőséget. – Magyarország csak mint egy lehetséges kitermelési helyként szolgál, de nem súlyponti ország szénhidrogén-kutatások tekintetében. Az itt tevékenykedő vállalatok nem magyarországi, hanem globális ráfordítás-megtérüléssel számolnak – emelte ki a szakértő.
– Jelenleg a mintegy 220 lelőhely körülbelül felén folyik kitermelés, mivel a többi mező már vagy letermelt állapotban van, vagy pedig épp kutatás alatt áll – közölte megkeresésünkre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH). Az ipari vagyon kőolajból 17,4 millió tonnát, míg földgázból 57,6 gigaköbmétert tesz ki. Az MBFH számításai szerint ez azt jelenti, hogy a jelenlegi termelési szint mellett az olajkészlet még 17-18, a gáz pedig nagyjából 20 évig tart ki.
Hegedűs Miklós úgy látja, hogy a nemrégiben talált kisebb földgázlelőhelyek arra lesznek elegendők, hogy a mennyiségi csökkenést 2-3 évig szüneteltetni lehessen, ám mint mondta, a kőolaj esetében semmi jel nem utal arra, hogy meg lehetne állítani a készlet apadását. – Arra számíthatunk, hogy a fogyasztás bővülésével a gázimport is nőni fog, különösen, ha azt nézzük, hogy az országban jelenleg több nagyobb gáztüzelésű erőmű építését tervezik, például Gönyűn vagy az Észak-Alföldön – vélekedett a szakértő. A Makó mellett talált gázmezővel kapcsolatban azonban szkeptikus, szerinte ugyanis annyira bizonytalan, hogy gazdaságosan ki lehet-e termelni az előzetesen 1500 milliárd köbméteresre becsült vagyont, hogy azzal legkorábban 2015-től lehet számolni.
A kétkedésre okot adnak a kutatást végző TXM Olaj- és Gázkutató Kft.-től időnként kiszivárgó információk is. Először még azt rebesgették, talán 2007-ben elindulhat a termelés. Ezt azonban olyan hírek követték, miszerint a cég partnert próbál meg keresni, sőt, akár még tőzsdére is menne némi tőkepótlás céljából. Ennek időpontját egyik laptársunk még tavaly év végére várta, ám a valóságban nem történt semmi. A legfrissebb híradások az idei év végét jelölik meg a termelés beindítására, ám ezt még hivatalos forrás nem erősítette meg. A legfőbb problémát egyébként a gáz szokatlanul nagy mélysége jelenti, amely jelentősen megdrágítja a munkafolyamatokat. Nemrégiben viszont újabb, reménnyel kecsegtető kutatásokról számolt be az Origo. Az internetes lap úgy értesült, hogy Szolnok környékén az év első negyedében a Magyarországon már 2005 óta jelen levő, angolszász tulajdonú Torreador Resources próbafúrásokat végez majd – bár ezt az információt sem erősítették meg hivatalosan.
Ám kérdés, mennyi „kedvük” lesz még kutatásokat folytatni nálunk külföldi cégeknek, az MBFH ugyanis 2007-ben mindössze egy engedélyt adott ki ilyen tevékenységre, 2006-ban pedig egyet sem. A bányászati hivatal szerint hazánk szénhidrogén-lelőhelyei már kutatás alatt állnak, így e területen jelentős bővülés nem várható.
Az Egyesült Államok új módszerrel küzd a jemeni húszik ellen
