Másodszor is igen a több biztosítóra

Az Országgyűlés 203 igen és 173 nem szavazattal újból elfogadta a szakma és a társadalom nagy részének ellenállásába ütköző egészségbiztosítási törvényt, amelyet Sólyom László államfő küldött vissza átgondolásra a parlamentnek. Ígéretéhez híven Karsai József (MSZP) nemmel voksolt, párttársa, Farkas Imre pedig nem vett részt a szavazáson, de hiányzott a döntéshozatalkor a szocialista Filló Pál és Gál Zoltán is. A jelen lévő ellenzéki képviselők nemet mondtak a jogszabályra a név szerinti szavazáson. A Fidesz által kezdeményezett törvényt megerősítő népszavazás elrendelését elutasította a parlament.

Nemzetközi roadshow és licit. Tranzakciós tanácsadói pályázatot ír ki a kormány a társadalombiztosítási törvény hatálybalépése után. Ennek célja, hogy egy nemzetközileg elismert tanácsadó segítse a Pénzügyminisztérium munkáját, amelynek során kiválasztják a tb-kasszába magukat bevásárolni kívánó társaságok közül a legmegfelelőbbeket – mondta el Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. A pályázat eredményhirdetése után a kormány roadshow-t tervez több európai országban, ennek során a nemzetközi befektetőket tájékoztatják a magyar egészségügyi kasszában rejlő üzleti lehetőségekről. A pénztári pályázat első körében megvizsgálják a jelentkezők alkalmasságát, a második fordulóban pedig nyilvános, a tervek szerint a tévé képernyőjén keresztül követhető licit történik. A befektető cégek ekkor tesznek árajánlatot a regionális egészségbiztosítási pénztárak 49 százalékos tulajdonrészére. (B. B.)

Az Országgyűlés kormánypárti többsége által elfogadott, az egészségpénztárakról szóló jogszabály értelmében a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít – négyet a fővárosban és Pest megyében, 18-at a többi megyében. A törvény több más mellett rögzíti, hogy a pénztárak 2009. február 1-jén állnak fel, működésüket pedig április 1-jén kezdik meg. A pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítik, ezt vehetik meg a szakmai befektetők, 51 százalék állami tulajdonban marad. A kormánytöbbség néhány ponton változtatott a tavaly december 17-én elfogadott jogszabályon, de ezek a módosítások nem érintik az új rendszer lényegét.
– Pazarló, korrupt és alacsony hatásfokkal működik – így jellemezte a szavazást megelőző parlamenti vitában Horváth Ágnes a mai egészségügyi rendszert. Az SZDSZ-es szakminiszter szerint ezért van szükség a reformokra és az új egészségbiztosítási törvényre. Horváth – aki a kormány álláspontját ismertetve fontosnak tartotta szolidaritásáról biztosítani a Molotov-koktélos támadást elszenvedett MSZP-s politikusokat – azt bizonygatta: igenis javítottak az államfő által átgondolásra visszadobott törvényen. Kizártnak nevezte, hogy az új rendszerben bárki is ellátás nélkül maradjon, és tagadta azt is, hogy a jogszabály hatálybalépése járulékemeléshez vezetne.
A tárcavezető felszólalása jó részét az ellenzék minősítésére használta fel. Szerinte a Fidesz az ötvenes éveket idézve áll ki az állam mindenhatósága mellett, és támadja a piacgazdaságot. Kijelentette, az államfő minden elvárását beépítették a tegnap elfogadott jogszabályba, ám a törvény alapvető konstrukciója nem változott. A többórás vitában a fideszes Mikola István arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ egészségügyi ellátórendszereinek legnegatívabb tulajdonságait ötvözi a mostani törvény. Emlékeztetett: a kormány meg sem kísérelte a szakma támogatásának megszerzését. Aggodalmának adott hangot, mert szerinte a pénztárak magántulajdonosai kartellbe fognak tömörülni, nem lesz verseny, s előbb-utóbb többségi tulajdonosokká válnak a pénztárakban.
Csáky András (MDF) amellett érvelt, hogy a jogszabály több pontja is alkotmányellenes. Vojnik Mária (MSZP) viszont azt bizonygatta: az alkotmány igenis lehetővé teszi a magántőke bevonását az egészségügy finanszírozásába. Közölte: a törvény minden biztosítottnak azonos feltételeket teremt a gyógyító eljárásokhoz való hozzáférésre. Horn Gábor (SZDSZ) állította: olyan működő rendszer Európában sehol nincs, ahol a szolgáltatás szintjén ne lenne verseny.
Tegnap eldőlt az is: március 9-én csak a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szavazhatnak a választópolgárok, ugyanis a kormánypárti többség nem járult hozzá, hogy miként a Fidesz kezdeményezte, az emberek véleményt mondjanak az egészségbiztosítási jogszabályról. A népszavazás elrendelésének vitájában az MSZP részéről Wiener György és Avarkeszi Dezső hangsúlyozta: az Albert házaspár kezdeményezése nem a tegnap elfogadott egészségbiztosítási törvényről szól, azt nyugodtan megszavazhatják az emberek, hiszen az Országgyűlés nem több-biztosítós, csak több pénztáras rendszert vezet be 2009-től. Gusztos Péter (SZDSZ) pedig arról beszélt nagy felháborodást kiváltva, hogy bár a törvényt megerősítő népszavazást még a rendszerváltás óta nem alkalmazták, az a kormánypárti műfajba tartozik, hiszen az ellenzék annak rendszeres alkalmazásával kormányozhatatlanná tehetné az országot. Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető szerint nem a „Gusztos- iskola” alapján kell besorolni a frakciók jogosítványait, a vezető ellenzéki párt hisz abban, hogy minden képviselő egyenlő joggal rendelkezik. A kormánytöbbség 203 nem szavazattal, 167 ellenzéki igen voks ellenében nem adta meg erre a lehetőséget.
Ezzel elhárult az akadály az egészségbiztosítás részleges privatizációját jelentő törvény hatályba- lépése elől. A jogszabályt várhatóan megtámadják az Alkotmánybíróságon, ám ennek nincs halasztó hatálya. Miként annak a civil népszavazási kezdeményezésnek sem, mely megtiltaná a több-biztosítós rendszer bevezetését, s amelyre várhatóan ősszel kerül sor.

Szemben a frakcióval. Ha esetleg szankcióval sújt a frakció, mert nemmel szavaztam, akkor azt az ötvenezer embert vonják felelősségre, akit képviselek, és a kormányoldal elveszíti körülbelül harmincezer támogatómat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a végszavazás után Battonya MSZP-s polgármestere, aki nyomatékosította: szabad a mandátuma, hiszen a választók juttatták be a Házba.
– Elmehettem volna betegállományba, vagy kimehettem volna a teremből, de tőlem a törvényre nem szavazatot vártak a földijeim – közölte Karsai József. A szocialista politikus leszögezte: nem járul hozzá a személyi és az egészségügyi jellegű adatai kiadásához, és ha ezt bármilyen szerv megteszi, feljelentést tesz. (Zs. Cs.)