Napi sajtószemle

FXSTREET.COM
A valutákkal foglalkozó angol nyelvű szaklap vészjelzést adott le a forint kényes helyzete miatt. A „piacok” eddig azzal jutalmazták a magyar kormányt, hogy nem adtak el forintot olyan mértékben, mint ahogyan az logikus lett volna a folyamatosan nagy egyensúlyi zavarok és a nagymértékű külföldi adósság miatt, mert értékelték, hogy a magyar gazdaságban csökkentették az egyensúlyi zavarok mértékét. Csakhogy most, amikor a globális hitelválság elhúzódik, „fokozódó kockázata van a 2005-ös forintválság megismétlődésének. E tekintetben emlékezni kell arra, hogy a globális pénzügyi környezet akkor jóval kedvezőbb volt a jelenleginél. Ezért nem zárhatjuk ki azt, hogy az euró/forint arány ismét 280 fölé megy, főként ha a globális hitelválság tovább romlik. Végezetül megjegyzendő, hogy a magyarországi fiskális politikában bekövetkező bármilyen megcsúszás keményen érintené a befektetői bizalmat Magyarországon…”, ami leminősítéssel is járna.


FT.com
A globális londoni lap – kivételesen – három, évekkel ezelőtti számából vett idézetek.

A Financial Times 2004. június 25-i száma így idézi Medgyessy Péter akkori miniszterelnököt: „Többé-kevésbé egyetértek azzal, hogy az euróövezet csatlakozásának követelményei fontosabbak az euróhoz való csatlakozásnál, mert ha a gazdaság e követelményeket teljesíteni tudja, akkor beszélhetünk versenyképességről és erőről. Ez az igazi kihívás”.

A lap 2004 októberi számának budapesti tudósítása azzal kezdődik, hogy „az új magyar miniszterelnök pénteken megerősítette: országa sínen van az euró 2010-es csatlakozása felé függetlenül az Európai Központi Bank e héten kiadott kritikus jelentésétől”. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor feltette a kérdést: „Mi fontosabb: az euró 2010-es bevezetése, vagy a társadalmi kohézió és az államnak a gazdaságban és a társadalomban való jelenlegi részvételi szintjének fenntartása?” Hozzátette: „10 millióból 700 000 embernek nincs elég pénze arra, hogy naponta egyszer tisztességesen egyen. Nem mondhatjuk nekik, hogy gondoskodjanak saját jólétükről és hogy az államnak nincs ebben feladata”.

A brit napilap 2005. november 16-i számában Gyurcsány Ferenc így fakadt ki: „A magyarok életszínvonala sokkal alacsonyabb az európai átlagnál. Mi a francot akar Európa tőlünk?”

A költségvetési hiányt pedig azzal magyarázta, hogy élesen megkülönböztette Magyarországot a nagyobb mértékű hiányuk miatt szintén bírált többi országtól: „A mi gazdaságunk nő. Versenyképesebbek vagyunk. Az összes többi ország, amelyik szintén nem teljesíti a maastrichti kritériumokat – Franciaország, Németország, Olaszország –, egyáltalán nem növekedik.”