Orbán Viktor: A jövő igennel kezdődik

Ahogy az várható volt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséért kezdeményezett március 9-i népszavazás volt Orbán Viktor idei országértékelő beszédének fő témája. – Aki igent mond a népszavazáson, az a sikeres jövőre szavaz és a rossz kormányzati politikát utasítja el – fogalmazott a Fidesz elnöke.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett fővárosi rendezvényen Orbán Viktor arról beszélt: egyetértés alakult ki a társadalom többségében, hogy ez így nem mehet tovább. Olyan politikát ugyanis nem lehet folytatni, amelyet az emberek többsége elutasít. Szerinte tavaly elkezdtek omladozni azok a falak, amelyek elválasztották egymástól az embereket. Olyan egyetértés kezd kialakulni az emberek között, ami a rendszerváltás óta nem volt; ha akkor volt egyáltalán.
– Egy néppárt politikájának középpontjában sosem egy elmélet, hanem mindig az ember áll – emelte ki Orbán Viktor. – Magyarországnak elege van a hat év szocialista kormányzásból. Az országnak sikerre van szüksége – fejtette ki a Fidesz elnöke. Mint mondta, ha sok gyerek születik, az jövő és siker; ha iskolák épülnek, ha 30 ezerrel többen tanulnak a felsőoktatásban, az jövő és siker; ha a bérek nőnek, az jövő és siker. Ha viszont hitelből kénytelenek élni az emberek, egyre kevesebb gyerek születik, bezárják az iskolákat, a szegényebbeket kirekesztik a felsőoktatásból, az kudarc, még ha reformnak is nevezik. Ezzel kapcsolatban kijelentette: semmit nem ér az a reform, ami mindenkinek rossz.
*
Nem igaz, hogy nincs pénz, csak nem arra megy, amire kéne – fogalmazott Orbán. Említést tett például a telefon-, bútor- és autóbeszerzésekről, az áltanulmányok tömegéről. Mint mondta, csak minderre 120 milliárd forint ment el. – Mindeközben azt magyarázzák, hogy mi miért nem lehetséges – tette hozzá Orbán Viktor.
A pártelnök szerint az nem lehet magyarázat, hogy az állam rossz gazda, az állam pazarló, az állam korrupt. Ezzel szemben – vélte Orbán Viktor – ha erről beszélünk, az voltaképpen azt jelenti, hogy a kormány rossz gazda, a kormány pazarló, és a kormány korrupt.
Miért is tettek meg mindent szüleink, nagyszüleink a gyermekeik taníttatásáért? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, majd meg is válaszolta: mert ha jól tanultunk, előbbre juthattunk. Hozzátette, még akkor is megérte egyetemi tanulmányokat folytatni, ha minden tankönyvből a sapkás Lenin képe tekintett vissza ránk. – A magunkfajtákat kirekeszti a tandíj a felsőoktatási intézményekből, az intézkedés azt üzeni, hogy ha nincsen pénzed, nem tanulhat a gyereked – jegyezte meg a Fidesz elnöke. – Tehetséges nép a magyar, ész dolgában mindig is jól álltunk, de ha nem pallérozzuk, nem megyünk vele semmire az információ és a tudás világában – hangsúlyozta a szónok, majd felhívta a figyelmet, hogy a tandíj nemcsak az egyetemekből, hanem a gimnáziumokból is kiszoríthatja a gyerekeket, hiszen minek is járjanak gimnáziumba azok a fiatalok, akik úgysem tudnák a pénz miatt a tanulmányaikat egyetemeken folytatni. Kijelentette, ha annak idején lett volna tandíj, akkor ő sem állna itt, s ötgyermekes apaként kudarcként élné meg, ha valamelyik gyermeke csak azért nem tud tovább tanulni, mert a családja ezt nem engedheti meg magának. Szerinte ma sok magyar családban ez a helyzet.
A vizitdíj és a kórházi napidíj kapcsán arról beszélt: a Magyarországon élők fizetik a legtöbb adót és járulékot az unióban, évente átlagosan egy munkavállaló 260 ezer forintot ad az államnak tb-járulékként. A hálapénz mellett pedig megjelent a listapénz, amit a várólisták miatt fizetnek a rászorulók. Mindezek után a magyar ember kétszer is fizet a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal. Orbán Viktor szerint ez a sarcolás olyan, mintha a színházba befelé és kifelé menet is ki kellene fizetni a jegyárat. – Aki igent mond a népszavazáson, az a sikeres jövőre szavaz, és a rossz kormányzati politikát utasítja el. A nem szavazat a beletörődést és a jövőnélküliséget jelenti, valamint tovább ront a helyzeten, ezekkel a voksokkal szabad utat kapna a kormány a további felhatalmazás nélküli politikájára, az újabb áremelésekre és a leépítésekre – hangoztatta a Fidesz elnöke. Az egészségbiztosítási törvényt megerősítő népszavazás elrendelésének elutasítására utalva Orbán Viktor kijelentette: a koalíciós képviselők kormány iránti elkötelezettsége felülírta a demokrácia iránti elkötelezettségüket. – A végén még a kabinet akarja leváltani a népet – jegyezte meg. – Most azok az emberek építik a kapitalizmust, akik húsz éve ezzel riogattak, ám pontosan úgy építik, ahogy riogattak vele – mondta.
Orbán végül azt hangsúlyozta, hogy az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, március 9-én az ország megmutathatja, hogy képes talpra állni. – A siker ízét hozhatja meg az első lépés, amelynek hosszát az határozza meg, mennyien mennek el szavazni – fogalmazott. A szónok a népszavazást az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formájaként értékelte.
– A Fidesz a maradiság pártja lett, és a népszavazás csak elvenni tud Magyarországtól – mondta Nyakó István MSZP-szóvivő a beszédre reagálva. Gusztos Péter (SZDSZ) úgy fogalmazott: pártja úgy látja, hogy az igen szavazatokkal egy már ismert és húsz éve elutasított múlt, a szocializmus felé fordulna Magyarország. Az MDF szerint ugyanezzel a beszéddel akár a három nem mellett is érvelhetett volna a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor beszédének szerkesztett
változatát szombati számunkban
olvashatják