Új törvényre várnak Bábolnán?

Negyedik nekifutásra vették észre, hogy több száz hektárnyit mégsem kívánnak eladni a szendrői és kerteskői gazdaságokhoz tartozó földekből. Emiatt módosították az eredeti pályázatbenyújtási határidőt is. Budai Gyula, a földalapkezelő ellenőrző bizottsági tagja szerint a hivatal csak időhúzásra játszik, s megpróbálja kivárni, míg megszületik az új földtörvény, amely nyomán akár cégek is vásárolhatnak majd termőföldet.

Háromszor írta ki tavaly eredménytelenül a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Bábolna Zrt.-hez tartózó két gazdaság eladására vonatkozó pályázatát, majd az év végén, december 28-án ismét meghirdette a földterületeket. Az NFA utódszervezete, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. viszont január közepén módosította a kiírást, s több száz hektárnyi földet vett ki a pályázatból, mondván, azok a Natura 2000 programban szerepelnek. A tender jelentős változtatásai miatt a vagyonkezelő az eredeti február 11-i pályázati leadási határidőt február 25-re módosította. Budai Gyula, az MNV-hez átkerült NFA ellenőrző bizottságának tagja megkeresésünkre úgy vélekedett: a kiírás eleve úgy történt meg, hogy abból kizárták a helyben lakó gazdálkodókat, s célja az, lehetőleg egy befektetői érdekkörhöz kerüljön a termőföld. Mint mondta, az valószínűsíthető, hogy a Natura 2000-rel kapcsolatos észrevétel is inkább csak időhúzásra jó, mivel a programban részt vevő földek is eladhatók, csak a megkötések miatt alacsonyabb értéken.
– Úgy tűnik – tette hozzá –, a szervezet meg akarja várni, míg elkészül az új földtörvény, amely már lehetőséget adna a cégeknek is arra, hogy termőföldet vásárolhassanak. Budai szerint ezért az várható, hogy a mostani pályázatot is eredménytelennek fogják nyilvánítani. Mint mondta, egyébként a korábbi tendert azért érvénytelenítették, mert kiderült, hogy strómanokon keresztül egy külföldi befektetőcsoport próbálta meg rátenni a kezét a jelentős földvagyonra.
Mint korábban megírtuk, tavaly év végén immár negyedik alkalommal pályáztatták meg az állami tulajdonban lévő Bábolna Zrt.-hez tartozó szendrői és kerteskői gazdaságok eszköz- és földvagyonát. A szendrői gazdaság eszközvagyonának irányárát 232 millió forintban, a kerteskőiét pedig csaknem 200 millió forintban jelölték meg. A szendrői gazdasághoz jelentős nagyságú, 6180 hektáros birtok, a kerteskőihez pedig 483 hektáros termőföldvagyon tartozik. Mivel a földterületek a Nemzeti Földalap (NFA) vagyoni körébe tartoztak, a gazdaságokat föld- és eszközvagyonát a Bábolna Zrt. és az MNV által együttesen elbírált, nyilvános, egyfordulós pályázat során próbálják meg értékesíteni. Az eredeti kiírás szerint a szendrői földeket 1,1 milliárd, a kerteskői földet pedig 177 millió forintos minimáláron hirdették meg. Lapunk információi szerint a korábbi pályázatokon a szendrői gazdaság iránt érdeklődött a legtöbb befektető.
A földterület egy egységben való meghirdetését egyébként az ellenzék erősen bírálja, mivel szerintük ezzel egyértelműen kizárják a helyben lakó családi gazdaságokat a földszerzés lehetőségéből. Az agrárágazatban ma már közszájon forog az a vélekedés, hogy a Bábolna maradványai körül a tőkeerős nagy halak csatája várható.

Harc a ménesbirtokért is. Év elején indoklás nélkül elbocsátották a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetőjét, noha lényegében a csőd széléről hozta viszsza a társaságot, olyannyira, hogy a ménes mára ismét komoly elismertségnek örved világszerte. Az elbocsátás összefügghet azzal, hogy a kft. a tervek szerint megkaphatja a Bábolna Zrt. kezelésében lévő több mint 760 hektárnyi területet, amit eddig csak ígérgettek. Tavaly a ménest – erősen kétes körülmények között – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) már megpróbálta eladni, sikertelenül. Ebben nagy szerepe volt az év elején elbocsátott igazgatónak. Hogy kétség se férjen ahhoz, az ügy a földről szól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – amely a KVI utódja is – az indoklás nélküli elbocsátást követő napokban olyan pályázatot írt ki az állásra, amely szerint az új vezetőnek három hónapon belül el kell készítenie a ménesbirtok vagyonhasznosítási koncepcióját. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t még 2001-ben választották le a Bábolna Rt.-ről azzal a céllal, hogy a lótenyésztést végző, s a nemzeti kulturális örökség részét képező kastélyegyüttest birtokló ménesbirtok megőrizze az alapítása óta felhalmozott eszmei örökséget.