Zenés teátrum – rohamvágtában

Nagyobb nézőtérrel, megduplázott előadásszámmal és új társulati tagokkal vág második évadjába a komáromi Magyar Lovas Színház alig egy hónap múlva. Március 14-én és 15-én stílusosan A költő visszatér című rockoperát láthatjuk a történelmi múltú lovardában. A tavalyi évad sikereiről, a színház születéséről és a rendhagyó produkciók koncepciójáról az egyik alapítót, Pintér Tibor színész-énekest kérdeztük.

Egy Márkos Attilával, a Nemzeti Lovas Őrség egyik kiképző parancsnokával közös tereplovagláson született meg az ötlet három évvel ezelőtt – s az út végére az elhatározás –, hogy létrehozzuk a Magyar Lovas Színházat – mondta lapunknak Pintér Tibor, aki a színházi társulatot, a díszleteket, a jelmezeket és az erősítőberendezést hozta Márkos fedeles lovardájába, kiképzett lovai és lovasai közé. Így nyithatta meg kapuit az első magyar lovas teátrum, amely 2005 nyarán egy lóshow-val mutatkozott be Pintér, Sasvári Sándor és Szandi közreműködésével, s amely a tavalyi évadban tavasztól őszig tíz előadással – négy operettel, három musicallel és egy parádés show-val – töltötte meg a tribünöket.
– Tavaly minden előadásunkon telt ház előtt játszottuk, s a produkciók után állva ünnepelt minket a közönség, ami nagyon lelkesítően hatott ránk. A sikeren felbátorodva az idei évadra húsz előadást tűztünk ki. A tíz produkcióból hetet a főidényben megkettőzve, pénteken és szombaton is játszunk – folytatta a színész-énekes, akiről köztudomású, hogy jó pár éves versenyzői múltjának köszönhetően nem okozhat neki kihívást egy-egy lovas szerep. Szavaiból kiderült, a színház az idén száz férőhellyel bővült; az eddigi hatszáz helyett már hétszáz vendég foglalhat helyet a tribünön, s a hatvanszor negyven méteres „színpadon” a tavalyinál még látványosabb díszletekkel teszik teljessé az illúziót.
– Tulajdonképpen minden olyan nemzetnek van valamilyen lovas produkciója, amelynek kultúrájában szerepet kapott valaha ez az állat; a németeknél lovagi tornákkal, a spanyoloknál földről idomított lovakkal, Amerikában westernbemutatókkal idézik fel ezeket a hagyományokat. A mi színházunk előadásai abban különböznek ezektől, hogy itt kőszínházban is játszott musicaleket, operetteket egészítünk ki dramaturgiai következetességgel lovas jelenetekkel ott, ahol ez indokolt.
– A szereplőink tehát nem mind ülnek lovon, de például a huszárok és a törökök ütközetét húsz-húsz kaszkadőr adja elő, s elég hatásos, ahogy rohamvágtában egymásra rontanak – mesélte Pintér Tibor, aki Brunner Mártával, Benkő Péterrel, Ács Bálinttal, sőt az idén már Nagy Feróval együtt maga is lóháton lép a színre. A lovas szerepek alakítói heti egy-két alkalommal Márkos Attilával készülnek az előadásra, s ő felel a kaszkadőrök produkciójáért is. Bár Pintér elsősorban a színészi munkát igazgatja, míg Márkos a lovak és a lovasok, kaszkadőrök irányításával van elfoglalva, mindkettőjüknek van rálátása a másik szakmai területére.
A márciusi nemzeti ünnephez kapcsolódó előadás, Páskándi Géza és a Kormorán együttes 1848-ról szóló közös rockoperája Petőfi életét, halálát, a forradalmat és a szabadságharcot jeleníti meg, természetesen intenzív lovas közreműködéssel, Hábentius Györggyel a főszerepben. A költőre az Egy gondolat bánt engemet kezdetű vers előadása közben rárontó, őt jelképesen felkoncoló lovasok jelenetén túl a Tizenkét pontot ünneplő tömeget kardlapozó lovas rendőrök nagyszabású akciója is látványosnak ígérkezik – legalábbis a tribünökről…