A koszovói kérdés erdélyi tanulságai

Koszovó függetlenségével kapcsolatban Romániában az önállósodást elutasító bukaresti álláspont ütközik az új állam megalakulását az önrendelkezés perspektívájából üdvözlő erdélyi magyarok szemléletével. Nem segíti azonban az erdélyi autonómiatörekvések tematizálását, hogy a magyar politikai szervezetek nem képviselnek egységes álláspontot az önrendelkezés megvalósításának kérdésében.

Összegezve a Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása óta eltelt másfél hét tapasztalatait, elemzők nem annyira Romániának az ügyben tanúsított viszonyulását, hanem érvelésének logikáját kifogásolják. A román kormány, a parlament és a politikai pártok egyöntetűen leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a balkáni tartomány államiságát, álláspontjukat pedig sok esetben eltérő indokokkal támasztották alá.
Traian Basescu államfő például Szerbia területi integritásának sérthetetlenségére hivatkozik, egyúttal azonban arra ösztökélte Belgrádot, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalni Pristinával. Adrian Cioroianu külügyminiszter a napokban megejtett balkáni körútja során leszögezte: hazája szeretné elkerülni, hogy Koszovó példája precedenssé váljék a kisebbségek számára biztosítandó kollektív jogok nemzetközi elismerésének terén. Calin Popescu Tariceanu kormányfő tegnap úgy nyilatkozott: Európának meg kell akadályoznia, hogy a Balkán ismét konfliktusgóccá váljék, ennek érdekében szerinte egyaránt bátortalanítani kell a szélsőséges nézeteket és azt a „politikai tévelygést”, miszerint Koszovó precedenst teremt. Utóbbi megjegyzésével a miniszterelnök koalíciós partnerére, a balkáni államot elismerését sürgető Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) célzott, amely szerint Koszovó önállósodása a tartományban élő szerb közösségnek szánt önrendelkezés szempontjából példaértékű.
A hivatalos bukaresti kurzussal szembemenő álláspontja miatt a román pártok a hatalomból való távozásra szólították fel Markó Béláékat. A román pártok országféltő hevülete, illetve az RMDSZ pillanatnyi radikalizmusa az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választásokra való készülődéssel magyarázható. Ezzel egy időben a Koszovó kapcsán ismét napirendre került autonómia ügye rávilágít: az erdélyi magyarságon belül nincs egységes koncepció az önrendelkezés formájáról és kivívásáról.
Az RMDSZ a Székelyföld esetében is a gazdasági régiók átrajzolása, a Magyar Polgári Párt az általános decentralizáció címszó alatt véli megvalósíthatónak a magyar közösségek autonómiáját, miközben a Székely Nemzeti Tanács a nem hivatalos referendum megszervezésétől eljutott oda, hogy Brüsszeltől vár megoldást a Székelyföld sajátos státusára. Az elképzelések és a célkövető tevékenység között azonban nincs átjárás, amit az is bizonyít, hogy a Tőkés László független EP-képviselő vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által márciusra összehívott Kárpát-medencei autonómiatanács munkálatain a felvidéki és vajdasági magyar szervezetekkel szemben az RMDSZ nem kíván részt venni.