Aranyláz sújtja Szlovákiát

Az arany világpiaci árának növekedése nyomán Szlovákiában olyan helyeken is tervezik a bányászat felújítását, ahol korábban a nehéz körülmények miatt veszteséges volt a kitermelés. Számos területen új geológiai kutatások is folynak, a természetvédők szerint az ország rövidesen az ementáli sajtra hasonlít.

Körmöcbánya és a város polgárai alig két éve lázadtak fel a hír hallatán, hogy már folyamatban van az aranybányászat újrakezdésének engedélyeztetése a régióban. A meseszép környezetre és a település történelmi emlékhelyeire épülő idegenforgalom megszűnésétől tartva, de még inkább a Romániából ismert ciánkális aranymosás káros környezeti hatásaitól félve követelték, hogy állítsák le az eljárást a bányászati szakhatóságok és a környezetvédelmi miniszter. A város csatát nyert, a kanadai érdekeltségű Tourningan Gold Corporation nem kapta meg a kitermeléshez szükséges engedélyeket, azt azonban nem tudták megakadályozni a körmöcbányaiak, hogy a térségben folytassák a geológiai kutatásokat új lelőhelyek után.
Az arany árának folyamatos növekedése és a gazdasági-pénzügyi elemzők előrejelzése – amely szerint hosszan tartó trendről van szó – nem csak a kanadai aranyásókat csábította Szlovákiába, jöttek ciprusi és brit érdekeltségű cégek is. Az elmúlt két évben csaknem megkétszereződött a geológiai kutatások száma, a környezetvédő szervezetek szerint Szlovákia lassan egy hatalmas ementáli sajtra hasonlít.
A zöldek felmérései szerint immár 350 települést érintenek a kutatások, a legnagyobb veszély Selmecbánya környékére leselkedik, ahol a ciprusi alapítású Eastern Mediterranean Resources-Slovakia társaság 243 négyzetkilométernyi területet bérel a környezetvédelmi minisztériumtól.
Jozef Vozár, a Szlovák Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének munkatársa szerint az arany árának növekedése csak az egyik szempont, amiért ellepik Szlovákiát a külföldi bányászati cégek. A másik ok, hogy Szlovákia szomszédos országaiban sokkal drágábban jutnak kutatási lehetőségekhez a cégek – egy négyzetkilométer éves bérleti díja mindössze háromezer korona, vagyis 23 ezer forint –, ugyanakkor a környezetvédelmi előírások sokkal lazábbak, mint például Csehországban vagy Lengyelországban. Ezért is ért egyet a tudós a zöldekkel, akik folyamatosan a geológiai fúrások megakadályozására buzdítják az illetékeseket.