Feltételek. Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki 50–79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és rehabilitáció nélkül nem tudja folytatni munkáját. A nyugdíjfolyósító tájékoztatása szerint az igénylő az igénybejelentésen megjelölheti, hogy az egészségkárosodáson alapuló ellátások közül melyiket kéri, például saját jogú nyugellátásként rokkantsági nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot, szociális ellátásként például rendszeres szociális járadékot, de hogy ezek közül majd mi lesz megállapítható, az függ az ORSZI szakvéleményétől, továbbá az egyéb jogosultsági feltételektől. A jelenlegi rokkantnyugdíjasokat még nem érinti a változás, ők csak 2009. január elsejétől, az időszakos felülvizsgálat alkalmával kerülhetnek a rehabilitációs járadékosok közé.
Tavaly szeptemberben még az orvos szakértői rendszer átalakításáról tartott előadást Juhász Ferenc, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) főigazgatója, amelyben egyrészt a rehabilitáció és a rokkantnyugdíj területén azóta véghezvitt „elméleti” reformokat magyarázta. Ebben kifejtette: a rendszer szétszabdalt, amiért szükségszerű az átalakítás.
A parlament novemberben el is fogadta a rokkantnyugdíjrendszer átalakításáról szóló módosításokat. Az egyik szerint január elsejétől változtak az egészségkárosultak ellátásainak jogosultsági feltételei. A rendszermódosítást azonban a gyakorlat az idő rövidsége miatt nem tudta követni.
Szakmai-módszertani megalapozásra, infrastrukturális fejlesztésre, a dolgozók létszámbővítésére, rehabilitációs szakemberekre és nem utolsósorban a finanszírozás biztosítására lett volna szükség a tavalyi év utolsó hónapjaiban, hogy a rendszer januártól működőképes legyen.
Ehelyett az ORSZI egyik lapunknak névtelenül nyilatkozó munkatársa elmondta, jelenleg még a szociális otthonok kapcsán bevezetett változásokkal vannak elfoglalva, a rehabilitációval kapcsolatos munka a következő lépés lesz. A különböző végrehajtó szerveknek ugyanis nincs idejük a számtalan törvényi módosítást beépíteni a gyakorlatba, ezért átláthatatlanná válik a rendszer a benne dolgozók számára is.
Az ország teljes területét lefedő szakértői intézet 2006-ban évi 300 ezer vizsgálatot végzett, a mintegy 86 ezer új igénylőnek azonban csak negyven százalékát ítélték járadékra jogosultnak.
Az új rokkantak körében megyei összehasonlításban magasan a főváros vezet, ahol az országos átlagnál majd kétszer annyian kérelmezték rokkantosításukat. Egészségkárosodással összefüggő pénzbeli támogatást jelenleg több mint nyolcszázezren kapnak, ami mintegy 745 milliárd forintnyi kiadást jelent. Az új társadalombiztosítási nyugellátásra, a rehabilitációs járadékra való jogosultságot január elseje óta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állapítja meg, ahol azt vizsgálják, kik azok a rokkantnyugdíjasok közül, akik képesek lennének munkába állni. Szakvéleményt készítenek, majd legfeljebb 3 éves átmeneti időre rehabilitációs járadékot állapítanak meg annak, akit rehabilitálhatónak minősít a szakértői bizottság.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főcsoportfőnöke, Kiss Sándor a rehabilitációs járadékkal kapcsolatban elmondta: a nyugdíjfolyósító regionális szerveihez beérkező igényeket az ORSZI illetékes bizottságaihoz továbbítják az egészségkárosodás mértékének megállapítása, illetve a komplex minősítésen alapuló szakvélemény elkészítése céljából.
– Az ONYF felkészült a 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályok végrehajtására ügyviteli és informatikai szempontból egyaránt – fogalmazott Kiss Sándor.
Az új rokkantnyugdíjrendszerrel foglalkozó ORSZI-tól azonban két nap elteltével sem kaptunk választ arra vonatkozóan, mennyiben készültek fel az átszervezés gyakorlati megvalósítására. A kormány az új rendszer fejlesztésére és indítására az európai uniós operatív programok forrásait szeretné felhasználni, mintegy 60 milliárd forint összegben.
