Az Európai Unió Szerbiát csábítja

Miközben egyre több EU-tagország ismeri el Koszovó függetlenségét, az unió újra kinyilvánította, szívesen keblére ölelné az ettől egyre ingerültebben vonakodó Szerbiát. A függetlenség kikiáltását kísérő nyugtalanság már Lengyelországot is elérte, Szlovákiában pedig egymást követik a hisztérikus nyilatkozatok.

Olaszország elismerte Koszovót független államként. Mindez „nem vesz el semmit Szerbia iránti szeretetünkből, Olaszország ezzel igazodik a nagy európai országokhoz” – jelentette ki Romano Prodi ügyvezető olasz kormányfő. Massimo D’Alema külügyminiszter előzőleg leszögezte, hogy a függetlenség kikiáltása „elkerülhetetlen kimenetele” volt a helyi albánok törekvéseinek.
Róma példáját – alighanem a Koszovó függetlenséget élesen ellenző Oroszország felé tett oldalvágásként is – Tallinn követte.
Lengyelországban azonban elővigyázatosságra intő hangokból sincs hiány. Bár Varsó már kedden arra készült, hogy elismeri Koszovó függetlenségét, ezt Lech Kaczynski államfő fenntartásai miatt elhalasztották. Az elnök és a hozzá közel álló párt, a Jog és Igazságosság attól tart, hogy Koszovó függetlensége Oroszország kezére játszik, mert táplálja a Lengyelországgal szoros kapcsolatokat ápoló Grúziában az abház és a déloszét függetlenségi törekvéseket.
Ezzel párhuzamosan szlovák kormánypárti politikusok egyre hisztérikusabban reagálnak Koszovó önállóságának kikiáltására. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint Koszovó elismerése az „Európai Unió árulása”, amely a szeparatizmus megerősödéséhez vezet az egész kontinensen. Szerinte ugyan nemzetközi felügyeletről beszélnek Koszovóval kapcsolatban, „ám csak az Egyesült Államok tart fenn Guantánamóhoz hasonló titkos börtönöket”. A nemzeti pártelnök szerint Washington Európába telepíti át biztonsági problémáit, ami egy esetleges orosz ellenreakció nyomán a harmadik világháború kezdete lehet. Hasonlóan vélekedik Koszovóról Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes is, aki egyszerűn „Drogovónak” titulálta az új országot. Caplovic precedenstől tartva elsősorban a „nagy magyar sovinizmus” feléledésétől fél. Ivan Gasparovic államfő is megszólalt, szerinte sincs szükség arra, hogy Szlovákia siessen Koszovó függetlenségének elfogadásával. Ő azzal is indokolja véleményét, hogy mind Magyarországon, mind a Romániában élő magyarok körében máris felerősödtek az autonómiatörekvések, Pozsonynak ezért sem szabad hozzájárulnia „egy veszélyes precedens” kialakulásához.
XVI. Benedek pápa felszólította a koszovói válságban érintett feleket, hogy igyekezzenek olyan megoldást találni, amely a kölcsönös tiszteletet és a megbékélést részesíti előnyben.