Bencsik a Ludwig élén

Bencsik Barnabás művészettörténészt nevezte ki öt évre március 1-jei hatállyal a Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatójává Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Mint a tegnap tartott sajtótájékoztatón elhangzott, a döntést egy szakmai bizottság javaslata alapján hozta meg a tárcavezető. E testület elnöke Schneider Márta államtitkár volt, tagjai Bán András művészettörténész, Konok Tamás festőművész, Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója, Kiss Imre, a Művészetek Palotája igazgatója, Mélyi József, Hegyi Loránd művészettörténészek, Henrik László művészeti író, Vigh Annamária, a közgyűjteményi főosztály vezetője, Boros Géza, a művészeti főosztály helyettes vezetője és a Ludwig Alapítvány képviselője. Hiller István nem hozta nyilvánosságra a többi pályázó nevét. A miniszter bízik abban, hogy az Országgyűlés tavasszal megszavazza azt a törvényt, amely alapján minden állami beruházás egy százalékát kortárs alkotások vásárlására kell fordítani.
Hogy pontosan hogyan függ össze ez az elképzelés a Ludwig-múzeum jövőjével, nem derült ki. Tény, hogy a múzeum eddig is kedvezőbb helyzetben volt, mint más hasonló intézmények, ez azonban nem jelentkezett sem nemzetközi rangja, sem hazai népszerűsége növekedésében. A múzeum kiállításpolitikáját, a műtárgyállomány gyarapítását egyaránt nagy kritikával illette a művésztársadalom.
Nem elégedett a jelenlegi állapotokkal a múzeum jövendő igazgatója sem. Mint lapunk kérdésére elmondta, olyan kiállítások rendezésére törekszik, amelyeket nemzetközi együttműködésben hoznak létre. – Meg kell nyerni mind a közönséget, mind a nemzetközi szakmát, ahogyan korábbi pályázataimban, a Műcsarnoknál és a Modemnél is megfogalmaztam. Ehhez a Ludwig-múzeum mint márkanév is igen nagy segítséget jelent – fejtette ki. A kiállítások mellett Bencsik Barnabás a műtárgyállomány gyarapítását is rendkívül fontosnak érzi, hiszen nincsenek a gyűjteményben kiemelkedő jelentőségű alkotások, maga az 500 darabos gyűjtemény sem hasonlítható a külföldi múzeumok anyagához. Gyarapítására sokkal többet kell áldozni. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az igazgatói pályázat körüli titkolózásról, úgy válaszolt: szerinte erre nem volt semmi szükség.

Az fkse közleménye. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója (FKSE) 2005-ben nyilvános beszélgetést szervezett a Műcsarnok főigazgatói posztjára pályázók meghívásával. A rendezvény célja az volt, hogy transzparenciát biztosítson az egész szakmát meghatározó döntésnek. A stúdió kezdeményezését az váltotta ki, hogy teljes titkolózás övezte egy közintézmény igazgatóválasztását… Az FKSE a Ludwig-múzeum igazgatói pályázatával kapcsolatban is nyilvános vitát kezdeményezett, hogy a tervezett intézményvezetési koncepciókat a szakma megismerhesse. Sajnos a pályázók többsége – többek között a pályázatok titkos státusára hivatkozva – nem vállalta a nyilvános szereplést a tervezett szakmai fórumon, annak ellenére, hogy egy közintézmény közalkalmazotti állására jelentkeztek.