Éles küzdelem bontakozott ki a rendkívül feszült hangulatú 2002. március 31-i parlamenti és helyhatósági választásokon a kárpátaljai magyarság képviseletében induló Kovács Miklós KMKSZ-elnök és Gajdos István között, aki az Ukrán Szociáldemokrata Párt (Egyesített) színeiben indult a parlamenti képviselői posztért. A választásokat követően a körzeti választási bizottság megsemmisítette a parlamenti választás eredményeit a mezővári, beregdédai, mezőkaszonyi és a csapi 14. számú parlamenti szavazókörzetekben. Ezt megelőzően a voksok hivatalos összesítése még egyértelműen Kovács Miklós előnyét mutatta Gajdos Istvánnal szemben az egyetlen magyar többségű választókörzetben. Az eredményhirdetést követően Kovács Miklós tiltakozott a kijevi Központi Választási Bizottságnál (CVK). Beadványa nyomán április 5-én a CVK semmisnek nyilvánította a 72. számú választókörzet választási bizottságának határozatát, amellyel a négy magyar szavazókörzetben érvénytelenítette a parlamenti voksolás eredményét. A körzeti választási bizottság azonban néhány nap múlva ismételten az érvénytelenítés mellett döntött. Kovács Miklós ezután az illetékes Ukrán Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely hosszú huzavona után úgy határozott, hogy érvényben hagyja a központi és a kerületi választási bizottságok döntését. Miután minden ukrajnai jogorvoslati lehetőséget kimerített, a jelölt igaza tudatában még 2002-ben az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy a bíróság ítélete egyértelműen kimondja, az ukrán hatóságok, azaz a körzeti választási bizottság, a Központi Választási Bizottság és az Ukrán Legfelsőbb Bíróság döntése jogellenes volt, amivel megsértették az emberjogi charta megfelelő jegyzőkönyvének a választási szabadságra vonatkozó, Ukrajna által is vállalt kitételeit – nyilatkozta a Kárpátaljának Kovács Miklós.
Menczer Tamás: Magyar Péter Zelenszkij oldalára állt Sebestyén József ügyében + videó
