Magyar diagnózist az erdélyi betegnek

Több kezdeményezés is született Romániában arra vonatkozóan, hogy az erdélyi magyarság szabadon használhassa anyanyelvét az egészségügyi intézményekben. A magyar nyelvű betegellátás teljes körű biztosítását egyebek mellett a magyar orvosok tömeges elvándorlása, valamint a páciensekkel történő hatékony kommunikáció megteremtése indokolja.

2008. 03. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Kolozsvár)

Magyar nyelvű betegellátás biztosítására kötelezné az erdélyi egészségügyi intézményeket az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű civil szervezet, amely nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz. A fiatalok kezdeményezése mögött az a közismert tény áll, hogy az utóbbi években Románia magyarlakta régióiban rendkívüli mértékben lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy az 1989-es rendszerváltás után Erdélyből tömegesen vándoroltak ki – elsősorban Magyarországra – a magyar nemzetiségű egészségügyi dolgozók, főleg a romániai egészségügyi rendszer alulfinanszírozása miatt. A tömbmagyar vidékeken – például a Székelyföldön – a jelenség kevésbé okoz gondot, hiszen a lakosság szinte kizárólag magyar orvosokkal kerül kapcsolatba, Erdély szórványrégióiban azonban a magyar betegek túlnyomó többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben. Az ifjúsági szervezet szerint mindez nemcsak kellemetlenséget jelent, hanem veszélyt is hordoz magában: az anyanyelv használatának akadályozása az egészségügyi ellátás során különösen súlyos következményeket (például félrekezelés, gyógyszer-túladagolás) vonhat maga után. Rendkívül lényeges például, hogy a beteg teljesen pontosan és érzékletesen írja le az orvosnak tüneteit, panaszait, s ugyanilyen fontos, hogy az orvos útmutatásait, javaslatait tökéletesen megértse. Az EMI úgy véli: azáltal, hogy a magyar népesség az egészségügyi intézményekben nem vagy csak hézagosan használhatja anyanyelvét, a román állam az erdélyi magyarság számára nem képes ugyanolyan minőségű egészségügyi ellátást biztosítani, mint a román lakosságnak. A diszkrimináció megszüntetése érdekében a szervezet szorgalmazza az illetékes tárcáktól, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, s kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást. Az EMI szerint a magyarlakta településeken nyelvtanfolyamokat kell indítani román orvosok és nővérek számára, a nagyvárosi kórházakban magyar gondozó csoportokat, részlegeket kell szervezni, a gyógyszergyártó cégeket pedig kötelezni kell, hogy termékeikhez magyar nyelvű gyógyszerleírásokat és mellékhatásokról szóló tájékoztatót is csatoljanak.
Ezzel egy időben a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben, amely kötelezővé tenné a kisebbségek nyelvén is beszélő orvosok biztosítását ama települések kórházaiban, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Bónis István parlamenti képviselő, a tervezet kidolgozója lapunknak fontosnak nevezte, hogy az orvos kommunikációs készsége jó legyen, a beteg pedig bizalommal fordulhasson hozzá. Kezdeményezték azt is, hogy a 112-es egységes sürgősségi hívószámot magyarul is igénybe lehessen venni. Előfordult ugyanis, hogy az idős, románul nem tudó beteg nem tudott kommunikálni a diszpécserrel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.