(Kolozsvár)
Magyar nyelvű betegellátás biztosítására kötelezné az erdélyi egészségügyi intézményeket az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű civil szervezet, amely nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz. A fiatalok kezdeményezése mögött az a közismert tény áll, hogy az utóbbi években Románia magyarlakta régióiban rendkívüli mértékben lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy az 1989-es rendszerváltás után Erdélyből tömegesen vándoroltak ki – elsősorban Magyarországra – a magyar nemzetiségű egészségügyi dolgozók, főleg a romániai egészségügyi rendszer alulfinanszírozása miatt. A tömbmagyar vidékeken – például a Székelyföldön – a jelenség kevésbé okoz gondot, hiszen a lakosság szinte kizárólag magyar orvosokkal kerül kapcsolatba, Erdély szórványrégióiban azonban a magyar betegek túlnyomó többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben. Az ifjúsági szervezet szerint mindez nemcsak kellemetlenséget jelent, hanem veszélyt is hordoz magában: az anyanyelv használatának akadályozása az egészségügyi ellátás során különösen súlyos következményeket (például félrekezelés, gyógyszer-túladagolás) vonhat maga után. Rendkívül lényeges például, hogy a beteg teljesen pontosan és érzékletesen írja le az orvosnak tüneteit, panaszait, s ugyanilyen fontos, hogy az orvos útmutatásait, javaslatait tökéletesen megértse. Az EMI úgy véli: azáltal, hogy a magyar népesség az egészségügyi intézményekben nem vagy csak hézagosan használhatja anyanyelvét, a román állam az erdélyi magyarság számára nem képes ugyanolyan minőségű egészségügyi ellátást biztosítani, mint a román lakosságnak. A diszkrimináció megszüntetése érdekében a szervezet szorgalmazza az illetékes tárcáktól, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, s kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást. Az EMI szerint a magyarlakta településeken nyelvtanfolyamokat kell indítani román orvosok és nővérek számára, a nagyvárosi kórházakban magyar gondozó csoportokat, részlegeket kell szervezni, a gyógyszergyártó cégeket pedig kötelezni kell, hogy termékeikhez magyar nyelvű gyógyszerleírásokat és mellékhatásokról szóló tájékoztatót is csatoljanak.
Ezzel egy időben a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben, amely kötelezővé tenné a kisebbségek nyelvén is beszélő orvosok biztosítását ama települések kórházaiban, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Bónis István parlamenti képviselő, a tervezet kidolgozója lapunknak fontosnak nevezte, hogy az orvos kommunikációs készsége jó legyen, a beteg pedig bizalommal fordulhasson hozzá. Kezdeményezték azt is, hogy a 112-es egységes sürgősségi hívószámot magyarul is igénybe lehessen venni. Előfordult ugyanis, hogy az idős, románul nem tudó beteg nem tudott kommunikálni a diszpécserrel.
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek