Segíthet az emigráció

Koszovó rossz gazdasági helyzetén sokat lendíthet az emigráns albánság, állítja a szakértő. A frissen kikiáltott országban most negyvenszázalékos a munkanélküliség.

Koszovóban a tőke hiánya jelenti a legnagyobb gondot – véli Schütz István egyetemi docens. A kérdés szakértője szerint az emigráció szerepet vállalhat az új állam fellendítésében. A kivándorolt albánok között jó néhány dúsgazdag ember található, az Egyesült Államokban százhúsz albán milliomost tartanak számon. Nagy létszámban élnek albánok Kanadában, de Argentínában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Köztudott, hogy rengeteg koszovói vendégmunkás dolgozik az Európai Unió tagállamaiban. A jugoszláv válság legkritikusabb időszakában Nyugat-Európa több ezer menekültet fogadott be Koszovóból. Azokkal együtt, akik már korábban Ausztriában, Németországban találtak munkát maguknak, a külföldön élő albánság jelentős gazdasági szerepet tölthet be Koszovó életében – hangsúlyozta Schütz. „Nem szabad elfelejteni, hogy az albánok körében rendkívül erős a családi kapocs. Albániából a rendszerváltás után sokan vándoroltak ki – részben illegálisan – Görögországba és Olaszországba. Ők jelenleg is összességében nyolc-kilencszáz millió dollárt utalnak haza évente a családtagoknak. Az albán lek stabilabb, mint a forint, mert a külföldről érkező hatalmas devizamennyiség biztosítja a szilárd monetáris alapot. Ez az összeg Koszovó esetében nyilván kisebb nagyságrendű” – fogalmazott az egyetemi docens.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy az új állam gazdag ásványkincsekben, az egykori Jugoszlávia lignitkészleteinek 64 százaléka koszovói területen található, nagy része közvetlenül Pristina közelében. Erre a lignitkészletre erőművek épültek, Koszovó biztosította a teljes Jugoszlávia áramtermelésének 10-13 százalékát. A lignitkészleten kívül jelentős az érckészlet, de ólmot és cinkércet is bányásznak, s vannak fontos magnézium-, illetve bauxitlelőhelyek is. A lakosság zöme ugyanakkor mezőgazdaságban, állattenyésztésben, erdőgazdaságban dolgozik. Egyébként a munkanélküliség jelenleg több mint negyvenszázalékos Koszovóban, így a Hasim Taqi vezette kormánynak nem lesz egyszerű dolga. Schütz István úgy véli, az új országot nem érheti meglepetésként, ha Szerbia akadályokat gördít a mindennapos élet megnehezítésének céljával. „A telefonálás már évek óta Montenegrón keresztül zajlik. Komoly energiaellátási gondok vannak, s lesznek is. Megvan ugyan a termelői kapacitás, de néhány évvel ezelőtt felrobbant a legnagyobb transzformátorállomás, és azt a mai napig nem sikerült újjáépíteni” – számolt be az egyetemi docens.
A Koszovóban élő szerbek jogainak biztosításával kapcsolatban a szakértő arra emlékeztetett, hogy élnek albánok Koszovótól északra, Szerbia déli területein is. Mint mondta, „ha a szerb kormány megfelelő bánásmódot biztosít a területén maradt albánoknak, ezt elvárhatja Koszovó részéről is. A kölcsönösségnek megvannak a megfelelő feltételei, így a két fél rákényszerülhet arra, hogy ne hágja át a demokrácia játékszabályait”. Hozzátette ugyanakkor, európai vegyes bizottság fogja felügyelni a koszovói átmeneti időszakot, s ennek fontos szerepe lehet a kisebbségi jogok betartásának biztosításakor. Az esetleges „iszlám veszélyről” Schütz István elmondta, Albániában, Koszovóban nincs alapja a fundamentalizmusnak. „Az albán rendszerváltáskor Szaúd-Arábia igyekezett anyagi és egyéb segítséget nyújtani. Például több mint százezer fátylat küldtek az albán nőknek, akik ugyan szétkapkodták őket, de ruhát csináltak belőlük” – emlékeztetett a szakértő.