Döntésével az európai bíróság – tegyük hozzá, nem először – az ukrán igazságszolgáltatást marasztalta el, illetve a joggyakorlás fölött mondta ki az egyáltalán nem hízelgő ítéletet, amelyet egyesek máris megkísérelnek félremagyarázni, illetve megkísérlik annak jelentőségét kisebbíteni.
– A KMKSZ, mint a régió magyarságának érdekvédelmi szervezete, tevékenysége során mindig is a jogállamiság általánosan elfogadott elveinek messzemenő betartására törekedett. Az európai bíróság döntése tehát azt jelzi, hogy amikor ezt az elvet mások nem tartják be, illetve amikor az ukrán hatóságok ezeknek a megsértésével lépnek fel a szövetség ellen, akkor a KMKSZ, mint jelen esetben is, nemzetközi szinten keres tetteire igazolást, jogosnak vélt sérelmére orvoslást. Erről szól az európai taláros testület döntése is, amely kimondja: a 72. számú választókerületi bizottság és a kijevi központi választási bizottság, valamint az ukrán legfelsőbb bíróság a 2002-es parlamenti választás végeredményével kapcsolatos állásfoglalása nem egyeztethető össze az alapvető emberi jogokkal. Következésképpen minden olyan vélemény, amely ennek a döntésnek az értelmezését másképpen igyekszik beállítani, illetve megkísérli jelentőségét kétségbe vonni, oktalan és értelmetlen magyarázkodás csupán, illetve egyfajta önigazolási próbálkozás, amely újfent csak azokat minősíti, akik belekényszerítették ebbe a helyzetbe a KMKSZ-t.
– A jog sok tekintetben a társadalmi kultúra függvénye is. Ez utóbbiban várható-e valamiféle változás a közeljövőben?
– A jogrend lényege, hogy a paragrafusokba és cikkelyekbe rendezett szabályok és elvek, ha úgy tetszik, a társadalom kultúrájára alapozott jogi textus érvényesüljön a mindennapok gyakorlatában. Mi a magunk részéről megpróbáljuk követni, illetve betartani azokat az elveket, amelyeket természetes jogi érzékünk diktál, és nagyon szomorú az, hogy éppen az államhatalom, illetve annak a különböző szervei ignorálják, sőt lábbal tiporják azokat az elveket, amelyeket történetesen nekik kellene védelmükbe venni és érvényesülésüket biztosítani. Mint minden politikai szervezet, úgy a KMKSZ is az éppen soron következő választáson próbálja legitimizálni szándékait, illetve olyan pozíciókat szerezni magának, amelyek révén céljait és törekvéseit valóra is tudja váltani. Mindezzel persze lehet egyetérteni és lehet nem egyetérteni, ám azok érvényre juttatását politikai ellenfeleinknek a demokratikus választás keretei között hatalmi eszközökkel megakadályozni viszont nem. Tulajdonképpen erről szól az Európai Bizottság döntése is. Ebben az esetben ugyanis az történt, hogy a KMKSZ-szel az akkor állampártként funkcionáló hatalmi párt, nevezetesen a Kucsma elnök adminisztrációjának vezetője, Viktor Medvedcsuk által irányított SZDPU/o/ állt szemben, amelyik az egykori Szovjetunió kommunista pártjára emlékeztető módon, mindenféle skrupulus nélkül, használta fel politikai ellenfeleivel szemben az államhatalmat is. Magyarán szólva: durva állami erőszak alkalmazásával érte el a választás reális eredményének meghamisítását és jelöltje győzelmét.
– Mennyiben jelent erkölcsi elégtételt az európai bíróság döntése?
– Akik 2002-ben az urnák elé járultak és a KMKSZ jelöltjére voksoltak, nagyfokú csalódást, kiábrándultságot éreztek. Egyszerűen képtelenek voltak felfogni a történteket, főképpen azon a négy településen, amelyeken a választás eredményét utólag érvénytelenítették. Számukra tehát most egyfajta lelki vigaszt jelent a mostani döntés, amely egyértelművé tette: a KMKSZ-től törvénytelenül vették el a győzelmet, s így Gajdos István mandátumhoz juttatása nem volt érvényes.
– Az utóbbi időben szemlátomást javultak a kapcsolatok a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség között. Lesz-e valamilyen kihatással a mostani döntés a két szervezet jövőbeni együttműködésére?
– A kárpátaljai magyarságot nyilvánvalóan az osztotta meg, aki a jogot felrúgva kikényszerített egy győzelmet. A tettesnek ugyan lehet kígyót-békát kiabálni az áldozatra, de miután egyértelműen kiderült, hogy ki a tettes, így minden ezzel kapcsolatos magyarázkodás, hisztériakeltés értelmetlen. Ami pedig a két szervezet jövőbeni kapcsolatait illeti, a KMKSZ – eddigi elveihez ragaszkodva – együtt fog működni az UMDSZ-szel, amennyiben azt a kárpátaljai magyarság érdekei megkívánják.
Bizalom. Évről évre növekszik azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak jogorvoslásért. Tavaly például mintegy 42 ezer személy élt ezzel a lehetőséggel, kétezerrel több, mint az előző esztendőben. Ezzel Ukrajna – Oroszország és Törökország után – a harmadik helyre került azon országok között, amelyeknek a lakosai úgy vélik, hogy emberi jogaikban történő sérelmükre odahaza nem tudnak orvoslást találni. Kovács Miklós viszont az első olyan kisebbségi politikus, akinek az európai bíróság igazat adott hazájával szemben. (Sz. G.)
Lázár János
Elhárultak az akadályok az M8-as építése elől + videó
