UNESCO-listára kerül a busójárás?

Szeretné felvetetni a busójárást az UNESCO szellemi-kulturális világörökségi listájára Mohács. A város képviselő-testülete holnap dönt az ehhez szükséges pályázat beadásáról.

Jövő szeptemberben közzéteszi a világ szellemi örökségének reprezentatív listáját – történetében először – az ENSZ szervezete, az UNESCO az emberiség szellemi, kulturális értékeinek megőrzése érdekében. Elképzelhető, hogy azon a mohácsi busójárás is szerepel majd – tudta meg az Új Dunántúli Napló. A felterjesztést megelőzi a nemzeti lista összeállítása, amelyet az erre kijelölt bizottság végez. Ezt a munkát az Európai Folklór Intézet fogja össze. Csonka-Takács Eszter, az intézet igazgatóhelyettese úgy véli, Mohácsnak jó esélye van arra, hogy felkerüljön a várhatóan két-három jelöltet tartalmazó, nemzeti, majd az UNESCO-listára. A lajstromba vétel nem jár közvetlen anyagi előnyökkel, de a reklámértéke óriási, a cím különleges védjegy. Mohács esetében nem pusztán a busók felvonulása kerülne védettség alá, hanem a népszokáshoz kapcsolódó egyéb elemek, például a bocskorkészítés, az álarcfaragás és a táncok is.
Ismeretes: a busójárás eredete a török időkbe vezethető vissza. A monda szerint a város lakói, a sokácok a Mohácsi-sziget mocsaras, nádas vidékén kerestek menedéket a megszállók elől. Ott egy öreg sokác tanácsára álarcokat, maszkokat öltöttek, majd az éj leple alatt áteveztek a viharos Dunán, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre. Így űzték ki őket a városból. Mivel a török már nem sanyargatja a környék lakóit, a módszert azóta a tél elűzéséhez használják a helyiek.