Másfél évtizeden át a rendszerváltás egyik nagy túlélőjeként lehetett említeni a Szobit, a kelet-európai piaci viszonyok felborulásával és az 1990-ben bekövetkezett privatizációval ugyanis nem tűntek el a cég termékei a boltok polcairól. A gondok 2005-ben kezdődtek, amikor az addigi francia tulajdonos, a Teisserie France SA-tól a cég két korábbi vezetője, Fazekas László elnök-vezérigazgató és helyettese, Kanti Gábor megvásárolta a részvények 90 százalékát. Az ügylet hátterében az állt, hogy a Teissiere-t felvásárolta az ugyancsak francia Fruité Enterprises, amely az adásvétel után 8 százalékot birtokolt a Szobiból. A hazai cég 2005-ben még 44 milliárd forintos árbevétel mellett 841 milliós nyereséget termelt, ám 2006 végére már több mint 110 milliós veszteséget könyvelhetett el. A lejtmenet 2007 augusztusára fizetésképtelenségig, szeptemberre pedig a termelés leállásáig meg sem állt. Korábbi sajtóértesülések szerint a cégvezetők a csőd elkerülése végett többek között a cseh Kofolával is tárgyaltak, azonban megállapodásra nem került sor.
A szobi szörpgyár megszűnésével több mint száz ember kerül utcára. Remitzky Zoltán, a 3000 lelket számláló Duna menti Szob polgármestere szerint a helyzet tragikus, hiszen van olyan egykori munkás, aki 30 évet húzott le az üzem falain belül, és most került utcára, de több, gyermeket nevelő házaspár is munka nélkül maradt. – Bár Esztergom vagy Budapest közel van, és a vonat is óránként jár, ám senkinek sincs több tízezer forintja havonta arra, hogy bejárjon dolgozni, ezért mindenki igyekszik a környéken munkát találni, ami igen nehéz vállalkozás – tette hozzá a polgármester.
A fizetésképtelen vállalat felszámolását több hitelező kezdeményezte, amit a cég tatabányai székhelye szerint illetékes Komárom-Esztergom Megyei Bíróság március 11-i hatállyal rendelt el. Mint a Vectigalis Zrt. felszámolóbiztosa érdeklődésünkre közölte, pontosan még nem tudni, mekkora a Szobi adóssága, mivel még csak néhány igénybejelentés érkezett hozzájuk, ám a rendelkezésre álló mérlegadatok szerint mintegy 3,6 milliárd forint kötelezettségvállalásról lehet beszélni, amelyből 1,8 milliárd forint a korábbi banki hitelezőt, a Raiffeisen Bankot illeti. – A követelések benyújtására az eljárás megindításától számítva negyven nap áll rendelkezésre, így csak hetek múlva tudunk pontos számot mondani. Az augusztus óta elmaradó bérek kifizetése már megindult, amit a bérgarancia-alapból finanszírozunk. Ez 105 dolgozót érint, közülük 91-en jutnak hozzá a maximális 865 ezer forintos támogatáshoz, ez összesen 49 millió forintot jelent – közölte a felszámolóbiztos, hozzátéve: hogy később feltámadhat-e a nem is oly rég még piacvezető szörp- és gyümölcsfeldolgozó üzem, az mindenekelőtt azon múlik, lesz-e finanszírozó, ám erről átfogó piaci, technológiai és munkaerő-felmérés hiányában még korai beszélni. A felszámolóbiztos szerint a korábbi hitelező Raiffeisen és tavaly már szóba került Kofola potenciális jelentkező lehet a felszámolást követően meghirdetendő működőképes vagy nem működő gyárra. A Szobi Szörp egyébiránt már tavaly eladta az értékesíthető termékeit, a meglévő készletei – döntően alapanyagok – pedig közraktárakban vannak, azok a jelzálogjogosult bankot illetik meg. Így a termelés újraindításához szükséges hitelt és készleteket is a bank tudná a szörpgyártónak biztosítani. Az esetleges finanszírozásról szerettük volna megkérdezni a Raiffeisen Bankot is, ám választ csak későbbre ígértek.
Szobi-sztori. A korábban nemzetközi hírű gyárat Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalkozás néven hét termelőszövetkezet alapította 1967-ben, a környéken termesztett bogyós gyümölcs – különösen a málna – feldolgozására és értékesítésére. A vállalat 1990-ben alakult át részvénytársasággá, s még ugyanebben az évben a Teisseire privatizálta, megszerezve a társaság tőkéjének a 61 százalékát. A francia befektető kilenc évvel később kivásárolta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, így immár a részvények 98,5 százalékát tudhatta magáénak, míg a fennmaradó 1,5 százalék a fóti Vörösmarty Mgtsz-é maradt. A Szobi a privatizáció után folyamatosan fejlesztette termékpalettáját: 1994-ben bevezette a tartósítószer nélküli Vitafruit szörpcsaládot, négy évvel később pedig a Golden Valley termékeket. A francia tulajdonlás ugyanakkor nem segített a nógrádi, nagy hagyományokkal bíró közeli bogyósgyümölcs-termesztő vidékeken, mivel az alapanyagot a privatizáció után Franciaországból szállították.
origo.hu
Megkötözve, fej nélkül hevertek az áldozatok - döbbenetes leleteket találtak a magyar régészek
