A minisztérium a mentőket védi

Továbbra sem tisztázottak Kolonics György olimpiai bajnok kenus keddi halálának körülményei. Az Országos Mentőszolgálat és az Egészségügyi Minisztérium szerint 17 perc alatt érkezett a helyszínre a mentőautó, míg a tragédiát a helyszínen végignéző edző állítja: több mint fél órát kellett várni a szakszerű segítségre. Vita tárgya lett az is, hogy megfelelően kivizsgálták-e az orvosok Kolonics Györgyöt az elmúlt időszakban, miután többször rosszul lett, „ájulás közeli” állapotba került, sőt edzés közben a vízbe is beesett.

Hírösszefoglaló
2008. 07. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belső vizsgálatot rendelt el az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója Kolonics György olimpiai bajnok kenus halála miatt – közölte az OMSZ sajtóosztálya. Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kedden edzés közben lett rosszul. A mentők kiérkezéséig edzője és csapattársai próbálták újraéleszteni, ám végül meghalt. Az első diagnózis szerint hirtelen szívhalál vezetett a tragédiához. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatást kért az OMSZ-től az ügyben, majd közleményben tudatta: a mentőszolgálat nem hibázott, a tragédia helyszínére ugyanis 17 perc alatt odaért a rohamkocsi. A minisztérium közleménye szerint az OMSZ hívásfogadó központjába (104-es telefonszám) 10.00 és 11.00 óra között nyolcvan hívás érkezett, melyből hét szakadt meg megválaszolás előtt. A fogadott hívások átlagos várakozási ideje hét másodperc volt. 10.15 és 10.30 között egy megszakadt hívás vonalban tartási ideje öt másodperc volt. A bejelentés 10.22-kor érkezett a központba, a diszpécser 10.24-kor adta az utasítást az indulásra, a rohamkocsi 10.25-kor elindult a helyszínre. Ezzel párhuzamosan 10.27-kor a budai mentőállomásról is indult egy mentőorvosi kocsi, melynek felszereltsége egyező a rohamkocsiéval. A helyszínre 17 perc alatt (ez a bejelentés beérkezésétől számítva húsz percet jelent), azaz 10.42-kor megérkezett a rohamkocsi. 10.44-kor már megkezdte a beteg újjáélesztését a rohamkocsi szakorvosa, ezt bizonyítja a defibrillátor archívumából megjeleníthető adat is.
A csepeli mentőállomáson lévő mentőautó éppen a Szent István Kórházba szállított egy beteget, ezért indította az OMSZ ügyeletes szolgálatvezetője a Markó utcából a rohamkocsit, majd pár perc múlva a budai állomásról a mentőorvosi kocsit. A fentiek alapján az OMSZ elérhető volt, a mentőkocsiban lévő eszközök pedig kifogástalanul működtek – olvasható a tárca közleményében.
Munkatársunk szerette volna megismerni az esetről készült jegyzőkönyvet, az OMSZ azonban személyiségi és betegjogokra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot.
Ludasi Róbert, Kolonics György edzője lapunknak azonban továbbra is azt állítja: sokáig próbáltak telefonálni segítségért, hívták a 112-es központi segélyhívószámot, és a 104-et is. Miután sikerült kapcsolatba lépni a mentőszolgálattal, kiderült, hogy nem tudnak kocsit küldeni a közeli, csepeli mentőállomásról, mert nincs bent olyan autó, amelyik fel lett volna szerelve életmentő készülékkel. Az-
után az ott tartózkodó szülők egyike megállított egy járőrautót. A rendőröket arra kérték, telefonáljanak, mert még mindig nem érkezett meg a rohamkocsi. Ludasi Róbert szerint a mentőszolgálat innentől számolja a 17 percet. Az első telefonhívástól viszont körülbelül 37 perc telt el a mentő kiérkezéséig.
Az edző elmondta: nem érti, hogy ha kocsit nem is, de legalább egy orvost miért nem küldtek a csepeli állomásról, aki átvehette volna tőlük az életmentést. Hozzátette: ő úgy tudja, nem a Markó utcai mentőállomásról, hanem Budáról érkeztek az autók. A kiérkezett mentőktől ugyanis ezt az információt kapta. Bércesi Zsolt szemtanú a Hír TV-nek azt nyilatkozta: „Amikor mondtam a diszpécsernek, hogy azonnal próbáljanak meg gyorsabban intézkedni, mert Kolonics György nevű olimpiai bajnokról van szó, a hölgy azt mondta, őt azt sem érdekli, hogy ha Buga Jakab, és lecsapta a telefont.” Az esetet az edző is megerősítette.
Az ügy más szempontból is vitát gerjesztett. Miután kiderült, hogy Kolonics György nem először lett rosszul, kérdés, hogy panaszait megfelelően kivizsgálták-e. Takács Tibor s más korábbi edzőtársai, például Hüttner Csaba is beszélt arról, hogy a tragédia előtt többször ájulás közeli állapotba került, s beleesett a vízbe. Nemrég a Sportkórházban járt. Az intézmény teljesítménydiagnosztikai osztályának főorvosa, Györe István egy rádióműsorban azt mondta: egzakt és részletes kardiológiai vizsgálaton esett át másfél éve, amelynek során tudott teljesíteni, nem volt panasza, de a múlt héten készült EKG-jának eredményéből sem lehetett problémára következtetni. Az edzőtársak egyike azonban azt mondta: Kolonics arra panaszkodott, hogy nem végeztek rajta elegendő vizsgálatot a Sportkórházban. (Erről a témáról továbbiak a 20. oldalon.)
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tegnap közölte, hogy közigazgatási hatósági eljárás indult Kolonics György halála ügyében. Az eljárás célja a sportoló halálát előidéző okok megállapítása – írták.
Kedden este egyébként szívinfarktus gyanújával kórházba szállították Takács Tibort, aki korábban világbajnokságot nyert Koloniccsal. A jelenleg utánpótláskorú fiatalok edzőjeként dolgozó Takács részt vett az elhunyt sportoló újraélesztésében, majd este mellkasi fájdalmak miatt kellett hozzá mentőt hívni. A kórházban szívkatéterezést végeztek rajta, de kiderült: nincs infarktusa, rosszullétét okozhatta a tragédia miatti stressz is.
csúcsterhelés. Az élsportolók között egyre gyakoribb halálok a szív megállása és a keringés összeomlása. Ez kétségtelen módon összefüggésben van azzal az emberi testünk határértékeinek közelében végzett csúcsterheléssel, amely nélkül világraszóló eredményt elérni már nem lehet – vélekedett Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára. Szerinte négy perc van arra, hogy a megálló keringést eredményesen újra lehessen indítani. Ezután visszafordíthatatlan agyi károsodás alakul ki. A 10 perc után megkezdett újraélesztés esélyei minimálisak. Magyarországon naponta 70 ember szenved hirtelen szívhalált. Fiatal korban a szív, a koszorúerek fejlődési rendellenességei, illetve öröklődő szívbetegségek, ritmuszavarok okozzák. 30–40 éves kortól a fő ok a koszorúér- betegségben keresendő. A fent említett ritmuszavart csak arra alkalmas elektromos áramütéssel, defibrillációval lehet megszüntetni. A fejlett országokban az újraélesztés oktatása a tananyag része.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.