Amerika vesztésre áll az űrben

Elveszítheti vezető szerepét az Egyesült Államok az űrkutatási versenyben. Kína megelőzheti az újabb holdra szállást tervező amerikaikat, és Indiának is nagyra törő tervei vannak az égitesten. Michael Griffin, a NASA vezérigazgatója úgy véli, a versengést fel kell váltania az együttműködésnek.

Kína egy évtizeden belül embert küldhet a Holdra, tehát megelőzheti a NASA-t, amely az Orion űrhajók új generációjával csak 2020-ban szándékozik oda visszatérni. Michael Griffin, a
NASA vezérigazgatója nem tartja kizártnak, hogy az első ember, aki az amerikai Apollo 17 űrhajó 1972. évi küldetése óta megvetheti lábát a Holdon, más ország fia lesz, de a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy ott az ötvencsillagos amerikai lobogót az ötcsillagos kínai váltja fel – írta a BBC. A kínai űrkutatási tervekben egyelőre nem határozták meg az időpontot, amikor az első űrhajót útnak indítják a Holdra, s a hivatalos nyilatkozatok szerint erősen kétséges, hogy ez 2020 előtt megtörténhet. Az amerikaiak mégis aggódnak, hogy a Holdon elveszíthetik hegemón szerepüket az ázsiai ország látványosan fejlődő űripara miatt. Ismeretes, 2003 óta Kína a harmadik ország, amelyik embert küldött a világűrbe. Az első kínai asztronauta, Jang Li-vei 21 órát töltött az űrben, a következő, két űrhajóssal felbocsátott Sencsou–6 űrhajó pedig már csaknem öt napot. A harmadik, embert szállító űrjárművet az idén októberben, a pekingi olimpia után indítják útnak. Sun Laiyan, a kínai űrkutatási hivatal (CNSA) vezetője tavaly azt nyilatkozta, szükségszerű, hogy a Holdra is ellátogassanak.
A jelek szerint India is beszáll a versenybe. Programja egyelőre jóval szerényebb, mint Kínáé, de elképzelései szerint már az idén szondát irányít a Holdra, és ambiciózus tervei szerint asztronautákat is hamarosan a világűrbe küldhet.
Az amerikai Futron tanácsadó cég elemzése szerint sok ország űripara olyan elképesztő ütemben fejlődik, hogy az már veszélyezteti az Egyesült Államok vezető szerepét az űrkutatásban. Az amerikaiak az űrjárművek új generációjának kiépítésével tarthatnák meg elsőségüket. Az Orion űrhajók azonban még csak a tervezőasztalon léteznek, az elöregedett űr-
repülőgépeket pedig 2010-ben ki kell vonniuk az űrforgalomból. A NASA szűkös költségvetése miatt a holdutazásra is szánt első Orionok nem készülhetnek el 2015 előtt, és meglehet, hogy Kína akkor már a Holdon lesz.
Michael Griffin megpróbálta rábírni a kongresszust, adjon kétmilliárd dollárt, hogy az Orion-flotta két évvel korábban megépülhessen, de kérését elutasították. A NASA csak arra kapott pluszforrást, hogy megvásárolhasson az európai űrkutatási hivataltól néhány teherszállító űrhajót, amelyek 2010 és 2015 között is lehetővé teszik az amerikai részvételt az ISS-en folyó munkában. A NASA vezérigazgatója most már azt hangsúlyozza, hogy a rivalizálás helyett az együttműködést kell szorgalmazni az űrkutatásban részt vevő országokkal, elsősorban Kínával.