Az ellátást újjá kell építeni

Naponta nyolc-kilenc mentális betegséggel küzdő panaszos is jelentkezik az országgyűlési biztos hivatalában, miután szakmai segítség hiányában nem tudnak kihez fordulni a Lipót bezárása miatt. A kormány egyetlen érvhez ragaszkodik: az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben nem volt megfelelő az ellátás színvonala.

Hétfőn kilenc panaszos is bejött a hivatalba, akik közül nyolc bizonyosan komoly mentális betegséggel küzdött – tudatta Borza Beáta, az Országgyűlési Biztos Hivatalának főosztályvezetője az ombudsmani jelentés kapcsán, amely kifejti, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) és az Addiktológiai Intézet bezárása vállalhatatlan körülményeket teremtett. Az Egészségügyi Minisztérium mégis kitart amellett, a Lipótban nem volt megfelelő az ellátás színvonala, ezért indokolt volt a megszüntetés.
Ahogy a Hír Televízió az OPNI-ban kezelt betegekkel készült interjúiból is kiderült, már a megszüntetése előtt is lehetett rá számítani, a kezeltek kilátástalannak tartják életüket, ha a „biztonságot” nyújtó szakellátásból szélnek eresztik őket. Volt, aki úgy nyilatkozott: egy hajléktalanmenedékre menne, vagy egy betegtársával költözne össze, ha az intézmény nem fogadná be.
– Tévedés ne essék, itt a legsúlyosabb betegekről van szó, akiket mentő hoz be, skizofrének, alkohol- és drogfüggők, súlyos személyiségzavarokkal küzdenek. Ők mindig visszatérnek – magyarázza a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának vezetőhelyettese. Kéri Szabolcs abban az intézményben dolgozik, amelyet az Egészségügyi Minisztérium tegnapi közleményében úgy említett, hogy ott az OPNI jogutódjaként teljes mértékben megoldott a betegellátás. Mit mutat a mindennapi gyakorlat?
A SOTE az OPNI pszichiátriai profiljából papíron 95 ágyat vett át, amit két intézetben, a Kútvölgyi Klinikai Tömbben és a Balassa utcai klinikán lát el. – Ez utóbbi helyen a Lipót bezárásával egy időben, a nagy egészségügyi átszabás miatt létszámleépítés is volt, ezért most kevesebb orvossal vagyunk kénytelenek ellátni a korábbinál háromszor nagyobb területet – mondta Kéri Szabolcs. – Területi ellátási kötelezettségünk 271 ezer lakosra terjed ki, vagyis sürgősségi esetben mi fogadjuk a mentőket is. Százszázalékos kihasználtságúak az ágyaink, az ellátási idő pedig szükségszerűen lerövidül, a rehabilitáció legtöbbször elmarad. Gyakran még akut kezelésre sincs lehetőség, ami azt jelenti, hogy rehabilitációra sem tudjuk felkészíteni a betegeket – vázolta a kórházi valóságot a professzor –, az csak szerencse kérdése az életük szempontjából, hogy ha rövid ideig is, de újból kezelésbe tudjuk őket venni.
Kéri szerint a döntéshozóknak kellene választ adniuk arra, milyen pszichiátriai ellátást szeretnének Magyarországon, „mert most úgy állunk, hogy azt az alapoktól kell újjáépíteni”.
Kökény Mihály szakmai utóvédharcnak nevezte a pszichiáterek és a szakmabeliek érvelését a minisztériummal szemben. Mint mondta, nem vitatja, hogy akár meg is nőhetett az öngyilkosságok száma a kezeletlen mentális betegek körében, vagy hogy körültekintőbben is el lehetett volna járni a bezáráskor, de leszögezte: minderre nincsenek bizonyítékok.