Az EU-csatlakozás ára

A litván parlament nem ügydöntő érvényű népszavazás kiírásáról döntött az Ignalina atomerőmű sorsáról. A kormánynak az atomerőmű bezárására tett ígérete feltétele volt a hazánkkal egy időben EU-taggá vált ország uniós csatlakozásának, azonban, ahogy közeledik az utolsó reaktor leállításának határideje, egyre bizonytalanabb, hogy mi lesz Litvánia energiaellátásával 2009 decembere után.

Ignalina biztosítja a balti állam áramellátásának hetven százalékát. „A litván politikusok azért merték feláldozni Ignalinát az uniós tagságért cserébe, mert akkoriban azt gondolták, hogy a gáz ára a jövőben is alacsony marad” – mondta el lapunknak Raimundos Kuodis, a litvániai nemzeti bank gazdasági részlegének igazgatója. „Nem számoltak a gázárak bekövetkezett meredek emelkedésével, amely drasztikusan megváltoztatta a lépés előnyei és hátrányai közti egyensúlyt. Ma már úgy tűnik, hogy az Ignalina bezárása gazdaságilag többe kerülne Litvániának, mint amennyit az EU által nyújtott teljes anyagi támogatástól remélhetünk” – tette hozzá a közgazdász.
Elemzők szerint az atomerőmű bezárását követően az elektromosság ára közel kétszeresére nőhet az országban, ezzel tovább növelve Litvánia jelenleg is magas szintű inflációját és visszavetve a térség gazdasági fejlődését. Nagy- mértékű aggodalomra ad okot továbbá, hogy az atomerőmű bezárása utáni Litvánia ki lenne szolgáltatva Oroszországnak. Litvánia Lettországgal, Észtországgal és Lengyelországgal közösen megállapodott abban, hogy 2015-ig egy új, 3200-3400 megawatt kapacitású erőművet építenek fel Litvánia területén, azonban a lassan haladó tervek pontos kivitelezése esetén is lesz legalább hat év, amikor a térségnek külföldi források bevonásával kell megoldania a kiesett energia pótlását.
A litván közvélemény felháborodását és a szociáldemokrata– konzervatív kormánykoalíció felbomlását okozta a közelmúltban két állami és egy magáncég összevonásából létrejött Leo Lt nevű konzorcium körüli botrány. A szociáldemokrata kormány kezdeményezésre létrejött egyesülés mögött – amelynek eredeti célja az volt, hogy egy erős, a litván érdekeket a nemzetközi tárgyalófelekkel szemben érvényesíteni képes energiaipari szereplő jöjjön létre – többek szerint egyszerű privatizációs trükk húzódik. „A botrány sokat ártott a miniszterelnök népszerűségének” – tudtuk meg Marijus Sirvinskas litván újságírótól. „Egyes elemzők szerint a Leo Lt miatt az is kétségessé vált, hogy sikerül-e a szociáldemokratáknak az októberi parlamenti választásokon megszerezniük a parlamenti küszöbhöz szükséges öt százalékot” – tette hozzá. Gediminas Kirkilas kormányfő mindenesetre azt szeretné, ha az Ignalina működését legalább 2012-ig meghosszabbítanák, Brüsszel azonban ezt elfogadhatatlannak tartja. Az Európai Bizottság úgy véli, az atomerőmű leállításával kapcsolatos döntés egyoldalú megváltoztatása törvényellenes. „Litvániának szíve joga, hogy népszavazást tartson, de az eredmény nem változtat semmin” – hangsúlyozta az ügy kapcsán Tarradellas Espuny, Andris Piebalgs energiaügyi biztos szóvivője.