Bérleti díjból is vehetünk lakást

Míg a jelzálogalapú lakáshitelnél az ingatlan tulajdonosa a kölcsön felvevője, lízing esetén a finanszírozó pénzintézet marad a tulajdonos a futamidő lejártáig. Utóbbi esetben gyakorlatilag az történik, hogy a lízingcég megveszi az ügyfél által kiszemelt ingatlant, amit aztán bérbe ad. Bár ez a megoldás bizonyos esetekben jóval olcsóbb, mint a hagyományos hitel, a hazai lakásvásárlási szokások lényegi része azonban a tulajdon megszerzése.

Bár a hazai lakásvásárlási szokások hangsúlyos eleme az azonnali tulajdonszerzés, úgy tűnik, a hazai ingatlanfinanszírozási piacon is életképes termék a lízing. Ebben az esetben – eltérően a hagyományos hiteltől, amikor az ingatlan azonnal a vásárló nevére kerül – a kölcsön futamidejének végéig a pénzintézet lesz az ingatlan tulajdonosa, amiért cserébe alacsonyabb önerővel, sőt akár önerő nélkül és sokszor olcsóbb hitellel lehet számolni. Kiváltképp az új lakások esetében, ekkor ugyanis jelentősen olcsóbb a lízing, mint a megegyező kondíciójú lakáshitel, mivel az ingatlan hússzázalékos áfája után nem kell kamatot fizetni.
Mint azt Dunavölgyi Mária, az OTP Lakáslízing Zrt. vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen kifejtette, a lízing nem a hagyományos értelemben vett hitel konkurenciájaként van jelen a piacon, hanem egy hasonló célú, de alapjaiban különböző termékként. A lakáslízing a lakásszerzés olyan módja, amikor a finanszírozó, azaz a lízingcég, a tulajdonjogot a vételár teljes kifizetéséig fenntartja magának. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a lízingcég adásvételi szerződéssel megvásárolja a lakást az eladótól, vagy új lakás esetében az építő cégtől, s ezt követően lényegében bérleti díjat számol fel az ügyfélnek vagy cégnek. – Míg a hitel esetében az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom a finanszírozó fedezete, azaz maga a lakás a fedezet, addig a lízingcégnél a bérlés mint jogi tulajdonlási forma adja a lízingbe vevő számára az ingatlanból származó előnyöket. Természetesen ha a futamidő végéig minden egyes törlesztést kifizet a lízingbe vevő, akkor az ügyfélnek a futamidő végén a tehermentes tulajdona lesz az adott lakás – magyarázta Dunavölgyi Mária, hozzátéve: a lízingelt ingatlant a szokásos módon bérbe lehet adni, de a futamidő lejárta előtti értékesítés is megoldható akár a lízinghátralék átvállalásával, az esetleges haszon pedig az ügyfelet illeti. Ez akkor is így van, ha az ügyfél nem tudja folytatni a lízingfizetést, a finanszírozó pénzintézet ekkor kényszerértékesíti az ingatlant, de csak a lízingszerződésben foglalt bevételre tart igényt.
A vezérigazgató az OTP Lakáslízing ügyfélkörrel kapcsolatos tapasztalatairól közölte: az igénylők zömmel fiatalok, többségükben pályakezdők, több mint ötven százalékuk 20 és 40 év közötti állampolgár. Ugyanakkor érdekes az is – tette hozzá –, hogy egyre inkább nő a 60 évesnél idősebbek aránya is a lízingelt lakásoknál, jelenleg több mint tíz százaléka az ügyfeleknek ebbe a körbe tartozik. Ennek okát Dunavölgyi Mária abban látja, hogy míg a bankoknál egyes hitelkonstrukcióknál a magasabb életkor hátránynak számít, a lízingelt lakásoknál semmilyen megkülönböztetés nem éri az idősebb korúakat vagy a nyugdíjasokat.
A cég vezetőjének tájékoztatása szerint új lakás esetén a svájci franknál és eurónál nullaszázalékos az önerő, míg a japán jennél tízszázalékos minimumot kell fizetni. Használt lakásnál a svájci frank, az euró, és a forint esetében az önerő minimum húsz százalék, míg japán jennél legalább harminc százalék.