Centivel mért dicsőség

Vihart kavartak Németországban az egyre nagyobb és látványosabb mecseteket építeni kívánó közösségek tervei, amelyre választ is adott a katolikus egyház. Tudni kell, hogy az országban öt jelentős muzulmán csoport foglalkozik az itt élő hívőkkel, a legnagyobb bejelentett szervezet a Török Iszlám Unió (Ditib), amely több mint ezer hitközség egyesületeit öleli fel, közel 800 ezer taggal. A Korán tanításait már eddig is 2600 imaházban népszerűsítették, ezek száma 2010-ig előreláthatólag további nyolc impozáns mecsettel gazdagodik majd, kezdve a legészakibb tartományban, Schleswig-Holsteinben fekvő Rendsburgtól, a Ruhr-vidéken, Kölnön és Majna-Frankfurton keresztül egészen Münchenig. Berlin sem érezheti magát kiközösítettnek, a főváros két új imaházat kap majd.
A benyújtott építési tervekből kiderül, a megbízók mindenütt magasra szökő minaretekkel és impozáns kupolákkal akarják már első látásra kiemelni a létesítmények jelentőségét. „E képek a hatalom szimbólumát alkotják, a tornyok és kupolák a mecsetek meghatározó ismertetőjelei” – állapította meg az a kultúrintézet, amely a monumentális imaházak kapcsán kialakult konfliktusokkal foglalkozik. A német lakosság legerősebb tiltakozására Kölnben került sor azt követően, hogy kiderült, az Ehrenfeld városrészben létesítendő mecset háttérbe szorítaná a Rajna menti metropolis világhírű dómját, a világörökségi rangot kapott katedrálist. A tiltakozó megmozdulások széles palettája, olyan írók, mint Ralf Giordano és Günter Wallraff elutasító állásfoglalása, Meisner bíboros kritikája és a társadalmi élet számtalan ismert gondolkodójának kiállása nem maradt eredmény nélkül. A mecset terveit átdolgozták, majd új kérvényt nyújtottak be a város illetékeseihez.
A bíboros a leegyszerűsített muzulmán imaház építését már támogatja, de ennek örvén kérést intézett a törökökhöz, együttműködésre szólítva őket a római katolikusok érdekében. Joachim Meisner ugyanis zarándokhelyet szeretne létesíteni Tarsusban, Pál apostol szülőhelyén. Amikor a főpap tavaly odalátogatott, csalódással tapasztalta, hogy a kereszténység történetének e fontos pontján a katolikus templomot múzeummá alakították át, és a településen még élő három idős apácának harminc kilométert kell megtennie ahhoz, hogy misét hallgathasson. A török miniszterelnök Recep Tayyip Erdoganhoz intézett levelében utalt a a muzulmán hívők vallásszabadságára Németországban, kérte, hogy Tarsus templomát vagy adják vissza a katolikus egyháznak, vagy engedélyezzék egy új templom építését és a Pál apostolra emlékeztető zarándokhely alapítását.