Mivel Szerbiában már jó ideje központi kérdés a függetlenné vált egykori tartományhoz fűződő viszony, a nemrég megalakult kormány olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely leszögezi, hogy változatlan a Koszovóval kapcsolatos szerb állami politika. Az indítványt a nacionalistának és radikálisnak nevezett tábor azonnal megtámadta azzal, hogy nem elég határozott, nem fogalmaz egyértelműen a Koszovóba tervezett EU-misszióval, az EULEX-szel kapcsolatban. A Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt külön javaslatot tett, amely szerint a szerb törvényhozás nem ért egyet azzal, s nem fogadja el, hogy Szerbia területén, az ENSZ igazgatása alatt álló Koszovóban megjelenjen az EULEX. A misszió „feladata ugyanis az, hogy végrehajtsa az Ahtisaari-tervet, amely Szerbia feldarabolását célozza”. A demokraták vezette kormány, amely fő feladatának tekinti az EULEX-et működtetni akaró Európai Unióhoz való közeledést, ennél sokkal áttételesebben fogalmazott. Javaslatában utalt az EU-val kötött stabilitási és társulási szerződésnek arra a cikkére, amely megemlíti a Koszovót még Szerbia részének nevező 1244-es ENSZ BT-határozatot, s megállapította, hogy „újfajta nemzetközi civil jelenlét Koszovóban” csak a Biztonsági Tanács határozata alapján jöhet létre. Egyértelmű a javaslat megszövegezőinek az a szándéka, hogy egyrészt fenntartsák a folyamatosság látszatát – a szerb parlament már tucatnyi, Koszovó elszakíthatatlanságát hangsúlyozó határozatot hozott, a legutóbbit a múlt év végén, s a szerb alkotmányban is benne van, hogy a tartomány leválaszthatatlan része Szerbiának –, másrészt ne szálljanak szembe nagyon erősen az EU-val, ahol legkésőbb a jövő év elején tagjelölti státust szeretnének elérni. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) előre bejelentette: tartózkodni fog a szavazásnál. A Liberális Demokrata Párt ugyanakkor az EU-tagságra koncentrál, leszögezve, hogy Szerbia helye az unióban van, azon belül kell megtalálnia az eszközöket az ország érdekeinek védelméhez és az olyan nyitott kérdések lezárásához, mint amilyen Koszovóé. A Nemzetközi Valutaalap eközben tegnap gyakorlatilag elismerte a tagsági kérelmet benyújtó Koszovó függetlenségét, megállapítva, hogy Koszovó elszakadt és függetlenné vált Szerbiától.
Közben a vajdasági képviselőház tegnapi alakuló ülésén Egeresi Sándor 44 éves topolyai jogászt, a Magyar Koalíció képviselőjét, a VMSZ tisztségviselőjét választotta meg elnökévé. Egeresi eddig a parlament alelnöki tisztét látta el. Az új házelnök négy nyelven – magyarul, szerbül, szlovákul és románul – szólt a képviselőkhöz, s kifejtette, hogy minden polgár érdekében fog tevékenykedni.
„Azon leszek, hogy a Vajdaság megőrizze soknemzetiségű voltát, kulturális sokszínűségét a kölcsönös tisztelet és tolerancia jegyében” – mondta.
Lakáshitel: kedvezményes hitelekkel rukkoltak ki a bankok az állami támogatások farvizén
