Fény derülhet Gysi múltjára

Éveken keresztül a jogi diadalok sorozatát könyvelhette el Gregor Gysi, a Baloldal párt parlamenti frakciójának vezetője. Az NDK egységpártjának utolsó elnöke a köztársaság különböző bíróságai előtt rendre sikerrel vétózta meg azokat az állásfoglalásokat, amelyek a keletnémet biztonsági szervekkel való szoros együttműködéssel gyanúsították. E sorozat most megszakadt. A róla legutóbb nyilvánosságra került Stasi-iratok alapján előbb a mainzi, majd a hamburgi törvényszék jutott arra a meggyőződésre, hogy az újabb terhelő bizonyítékok igenis a nyilvánosság elé kerülhetnek, mert általános érdeklődés kíséri őket.
A legtöbbet pereskedő német politikus 1992 óta tartó jogi rekordmenetelése végéhez érkezett. Gysi a közszolgálati ZDF televízió híradójának riportja ellen tiltakozott, amelyben a Stasi-akták feldolgozásával foglalkozó hivatal vezetője, Marianne Birthler kijelentette, olyan feljegyzésre talált, amely megerősíti a feltételezést, miszerint az ügyvéd Gysi ügyfeleivel folytatott tárgyalásairól is informálta az állambiztonsági szerveket. Ezzel több mint háromszázra emelkedett azoknak az aktáknak a száma, amelyek a szocialista politikust mint „Gregor” és „Notar” (Közjegyző) fedőnév alatt dolgozó informátort vélik felfedezni. A legutóbb napvilágra került jelentés tartalma egyöntetűen bizonyítja, a Stasi konkrét tájékoztatás kapott arról a megbeszélésről, amit 1979-ben az ellenzéki beállítottságáról ismert író, Robert Havemann folytatott az ő jogi képviseletét magára vállalt Gysivel. A Die Welt megfogalmazásában „a megbízó elárulása felér a gyónási titok megszegésével”. Ennek megfelelően foglalt állást a hamburgi törvényszék sajtótanácsa is, amikor leszögezte: nyomós a Gysivel szemben felhozott vád, helytálló a gyanúsítás, hogy tudatosan és szándékosan együttműködött a Stasival, tehát személyes érdekei fölé helyezendő a nyilvánosság érdeklődési joga. A ZDF ellen szorgalmazott eljárás – a sajtószabadság előírásainak megfelelően – alaptalan. Nikolaus Brender, a televízió főszerkesztője elégedetten szögezhette le: „Gysinek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a nyilvánosság érdeklődésének megfelelően a múltjáról továbbra is tudósítunk”.
A Havemann–Gysi-fejlemények politikai következményekhez vezettek. A parlament megbízást adott Marianne Birthlernek, hogy hivatala fokozott intenzitással folytassa a kutatást a Stasi-aktákban a szocialista képviselő besúgói múltja után. A Bundestag mentelmi bizottságát vezető kereszténydemokrata Thomasa Strobl pedig bejelentette, a szervezet szeptember közepén ismételten foglalkozik majd a témával. A törvényszék előtt elszenvedett vereség hatására Gregor Gysi igyekszik különböző magyarázatokat keresni. Feltételezései szerint a bizalmas aktákat kilopták az irodájából, a titkosszolgálat illegálisan lehallgatta az ügyfelekkel folytatott tárgyalásokat, bizalmas ismerősei között volt beépített „tégla”. A jogi hadviselésben oly járatos, a német igazságszolgáltatás történetében csúcstartónak nevezhető Gregor Gysi a jövőben végleg kénytelen lesz beletörődni abba, hogy a nyilvánosságtól a jövőben már nem tarthatja távol múltjának kompromittáló részleteit.