Hamisított mézet találtunk

Süth Miklós országos főállatorvos azt állítja, hogy a jelenlegi vizsgálati módszerek alkalmatlanok arra, hogy rámutassanak, mely mézek nevezhetők hamisítványnak. A hatósággal szemben lapunk alig három nap alatt talált hamis mézet a boltok polcain.

Dénes Zoltán
2008. 07. 06. 18:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miután Süth Miklós országos főállatorvos megkereséseinkre nem nevezte meg azokat a mézelőállító és -forgalmazó cégeket, amelyek az élelmiszer-hamisítás gyanújába keveredtek, lapunk két üveg mézet vizsgáltatott be Mertcontrol Zrt. független, akkreditált laboratóriumával. Az eredmények lesújtóak, a főállatorvos továbbra is hallgat. Két, külföldön előállított mézet vásároltunk, az eredményekből kiderült, hogy a Tescóban akácmézként 1059 forintért eladott hamisítványban a cukor mennyisége több mint kétszeresen meghaladja a hazai szabályozás által megengedett mértéket.
A vizsgálatot végző laboratórium vezetője szerint az Alimenti Kft. által forgalomba hozott termék megdöbbentően egyszerű hamisítvány. Manapság ugyanis az, hogy a cukrot szirup formájában a mézbe keverik, már igencsak egyszerű hamisítási módszernek tekinthető. Nem jártunk sokkal jobban a Lidlben vásárolt termékkel sem. Ez esetben a Chira Honey Linden márkanév alatt forgalmazott cseh importból származó, uniós és azon kívüli országokból kevert hársfamézről kiderült, hogy cukortartalma 7,7 százalékos volt, szemben az élelmiszerkönyvben meghatározott és előírt ötszázalékos maximummal. Vagyis a magyar élelmiszerkönyv előírásaiból kiindulva e termék is egyértelműen hamisítvány.
A hamisított mézeket egyébként a hatóság immár fél éve keresi, erre a munkára eddig körülbelül harmincmillió forintot költött az adófizetők pénzéből. Az általunk feltárt eredményekkel természetesen megkerestük Süth Miklós országos főállatorvost is, érdeklődve, hogy mikor távolítják el az áruházak polcairól az élelmiszer-hamisítványokat.
*
A főállatorvos helyett titkárnője tájékoztatta lapunkat arról, hogy külföldön tartózkodik, s így nem áll módjában válaszolni. Ugyanakkor pár órával később Kasza Gyula, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közkapcsolati osztályának munkatársa telefonált, s hosszas beszélgetés után ígért válaszokat kérdéseinkre. Ezt követően az FVM elektronikus levélben tájékoztatta lapunkat arról, hogy Süth Miklós annyira fontosnak tartja az ügyet, hogy személyesen szeretne válaszolni, s jelezte, hogy egy mai vidéki rendezvény után rendelkezésünkre áll. Arra a kérdésre viszont, hogy mely „nagy európai uniós” tagállamból származó cég mézét vették le a polcokról, s azt ki forgalmazta, már több mint két hete várjuk hiába a választ. Kérdésünkre Kasza Gyula „örömmel” árulta el, hogy az országos főállatorvos Svájcban vesz részt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásain. A WTO honlapján szereplő információk szerint tegnap a szervezet Omán kereskedelmi gyakorlatáról szóló jelentését tárgyalta.
Süth Miklós egyébként a mézügyben végzett vizsgálatokkal kapcsolatos titkolózását azzal magyarázta a Hír Televíziónak, hogy adatvédelmi törvényt sértene, ha elárulná a cég nevét. Jogi szakértőnk szerint ugyanakkor, mivel a fogyasztók megtévesztéséről van szó, az adat közérdekű, tehát annak közlését nem lehet megtagadni.
A jelenlegi törvény szerint az élelmiszerláncban szereplő összes érintett felelőséggel tartozik az adott termékért – monda megkeresésünkre Sieberth István állatorvos, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szakértője. Vagyis – tette hozzá – ez esetben is vizsgálható az áruházak felelőssége, ám ha a terméket beszállító kereskedő külsős szakvéleménnyel igazolta termékének eredetét, úgy nyilván a vizsgálatot elvégző társaság, illetve a forgalmazó vonható főként felelősségre. A szakértő véleménye szerint a lapunk által feltárt hamisítás nyomán a szóban forgó termékeket azonnal el kell távolítani a polcokról.
– A Tesco nagy figyelmet fordít termékei minőségi ellenőrzésére, ám nyilvánvaló, hogy a partnerek által beszállított termékek esetében az általuk felmutatott tanúsítványokat fogadja el – közölte lapunk megkeresésére Hackl Mónika, a Tesco szóvivője. Kérdéseinkre hozzátette: az áruházlánc vizsgálatot indít az ügyben, s annak eredményeitől függően teszik meg a szükséges lépéseket. A hamis mézről tanúsítványt kiállító szervezetnek még utána kell nézzenek, ezért nevének közlését mára ígérték.
– Az általunk forgalmazott mézeket negyedéves rendszerességgel vizsgáltatjuk a németországi független, akkreditált laborban, mivel Magyarországon jelenleg nincs erre alkalmas intézmény – közölte megkeresésünkre Horváth Tamás, a Lidl szóvivője. Mint mondta, az eddigi vizsgálatok eredményei nem adtak okot a termék visszahívására vagy forgalmi korlátozására. Hozzátette: a 2007 tavaszán kirobbant mézbotrány esetében is a glicerintartalom alapján ítéltek számos mézet hamisítottnak, annak ellenére, hogy a glicerintartalom határértékére nincs törvényi előírás, csupán a mézcsomagolók és a laboratóriumok gyakorlata alapján született javaslatok léteznek, és a trópusi mézek esetén például ez az érték magasabb szokott lenni a javaslatoknál.
Mindazonáltal lapunk éppen a viták elkerülése végett vizsgáltatta csak a mézek cukortartalmát, mivel erre vonatkozóan az élelmiszerkönyvben egyértelmű határértékek szerepelnek. A hivatkozott szabályozás szerint pedig 100 gramm mézben a cukor (szacharóz) mennyisége általában nem lehet több 5 grammnál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.