Kulturkreis Pannonien – hirdeti egy hatalmas tábla a kismartoni kastély udvarán az Esterházy Magánalapítvány fő törekvését, amely szerint a régió kulturális központjának szerepét történelmi-kulturális hagyományai és kortárs értékei révén csakis Kismarton (Eisenstadt) veheti át. A magánalapítvány aktivitását tekintve a cél reális: legutóbb a szentmargitbányai operajátékok fényűző megnyitóján láthattuk, hogy a magánalapítvány és a mögötte álló Esterházy Vállalkozások komoly szellemi és anyagi tőkét fektet be a burgenlandi tartomány fővárosának felvirágoztatásába.
A szentmargitbányai kőfejtő mindössze 12 kilométerre fekszik Kismartontól, szabadtéri arénájának átfogó kiépítésére az utóbbi két évben kilencmillió eurót fordított az Esterházy Vállalkozások. Az eredmény: huszonegyedik századi kihívásoknak megfelelő operajátszási helyszín, valamint nagy nemzetközi médiavisszhang. A megnyitóra ugyanis nemcsak egy operacsillag, Elina Garancsa, valamint az osztrák prominencia kapott meghívást, hanem többek között osztrák és szlovák, valamint magyar sajtódelegáció is tanúja lehetett a nyári operafesztivál nyitányának. S ha azt vesszük figyelembe, csak a múlt évben mintegy negyedmillió fesztivállátogatót számláltak itt, akkor valószínűsíthető, hogy az Esterházyak e komoly befektetése sem vész a semmibe.
Az Esterházy család történelmi vagyonát három burgenlandi magánalapítványban helyezték el. Az Esterházy Vállalkozások többek között biogazdaságot, borászatot működtet, turisztikai célú fejlesztésekbe fektet – évente 19 millió euró forgalmat bonyolít. A szentmargitbányai kőfejtő arénájának korszerűsítése mellett a fraknói vár (Forchenstein) felújítását és a lakompaki kastély (Lackenbach) kibővítését, átalakítását is magánforrásokból finanszírozta. Az Esterházy Vállalkozások egyedül a kismartoni kastély szanálásába szerette volna bevonni az osztrák szövetségi államot és Burgenland tartományt – egy sikeres uniós pályázat reményében, amely az állam és a tartomány közreműködése nélkül még Ausztriában is elképzelhetetlen –, ám e terv megvalósítása különféle viták miatt egyelőre halasztódik. Ráadásul a tartomány és az Esterházy Magánalapítvány együttműködése is 2009-től, éppen a Haydn-évben – kisebb keretszerződések formájában – új alapokra helyeződik.
Annyi bizonyos, ha sikerül egyezségre jutni, a kismartoni kastély mintegy százmillió eurósra becsült szanálása a Haydn-év után kezdődhet meg. Az Esterházy Magánalapítvány a kastély bővítését tervezi, mégpedig úgy, ahogyan azt Charles Moreau már a tizenkilencedik század elején felvázolta. A kastély következetesen modern stílusú toldalékaiban próbatermeket, öltözőket és művésztársalgót is magában foglaló színházi háttérhelyiségeket terveznek, a hetvenezer kötetes hercegi könyvtárban a bécsi Nationalbibliothek mintájára előadó- és kiállítótermet is kialakítanak, a jelenleg 750 főt befogadni képes Haydn Termet pedig úgy korszerűsítik, hogy az egész évben alkalmas legyen opera-előadások, koncertek lemezfelvételek céljára.
A Sala Terrenában, a kastély hűsölőcsarnokában idén már második alkalommal nyílt Central Europa Revisited (Újraértelmezett Közép-Európa) címmel kiállítás, kortárs közép-európai művészek munkáiból. A tárlat ezúttal magyar, osztrák, cseh és bosnyák alkotók munkáit mutatja be. Hegyi Loránd kurátor a magyarok közül Gerber Pál és Révész László László munkái mellett Szűcs Attila, Balikó Emese, Szil Katalin és Csiszér Zsuzsi alkotásait válogatta be, aminek a bemutatáson túl még az a jelentősége, hogy az Esterházy Magánalapítvány nyolc-tíz év alatt a térség legnagyobb kortárs képzőművészeti gyűjteményét szeretné Kismartonban felépíteni.
Az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója, Ottrubay István bizakodó. Mint mondja, Kismartonban jó szállodák, éttermek vannak, golfpálya, teniszpálya, stadion is fog épülni, a város az elmúlt tizenöt év alatt fellendült. S az az évi kétmillió euró, amit a magánalapítvány kultúrára – jövőre például a Haydn-évre – költ, a fizető közönség révén előbb-utóbb megtérül.
Puzsér Róbert
Puzsér Róbert szerint az antiszemita együttes felléphetne a Sziget Fesztiválon
