Megbénult a Selye János Egyetem

Neszméri Sándor
2008. 07. 06. 18:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kaotikus helyzet alakult ki a hónap elején a révkomáromi Selye János Egyetemen azt követően, hogy a rektorválasztás első körét előbb „eredménytelennek” hirdette ki a választási bizottság, majd az egyik jelölt fellebbezése alapján mégis eredményt hirdettek. Győzött az egyetem matematika tanszékének vezetője, Tóth János, a jelenlegi rektor Albert Sándor ellenében. A választási bizottság döntését az egyetemi tanács 9:8 arányú szavazással elfogadta – mégis kérdéses maradt a rektor személye és teljessé vált a káosz.
A 9:8-as arány – bármennyire nevetségesen hangzik – kulcsfontosságú, merthogy ennek mentén vált gyakorlatilag „bénává” az egyetem. A „kisebbségi” nyolc tanácstag ugyanis lemondott az időközben meddővé vált viták nyomán, ezáltal viszont határozatképtelenné vált az egyetemi tanács, amely immár sem az új tanácsi választások kiírására, sem az egyetemi statútum átdolgozására – törvényből fakadó feladata minden szlovákiai egyetemnek –, sem egy esetleges új rektorválasztás meghirdetésére nem jogosult.
Persze, ezt csak a tudósító állítja némi jogi konzultáció után, merthogy az egyetemen kialakult vita éppen arról szól, hogyan kell értelmezni a 9:8-as arányt az egyetem ügyrendje szerint. Tóth János és az őket támogató „kilencek” – élükön Istvánik Norberttel, a hallgatói önkormányzat elnökével, az egyetemi tanács alelnökével – matematikailag közelítve a kérdést abból indulnak ki, hogy bár az egyetemi tanácsnak 18 tagja van, a többséget tehát a „sorsdöntő” szavazások esetében 10 tag egyforma voksolása jelenti, ám novemberben a tanácstagok közül az egyik diák megszakította tanulmányait, ezáltal automatikusan megszűnt a tanácsi tagsága, vagyis az irányadó szám szerintük a 17. Ez esetben viszont a többségi szavazáshoz elégséges kilenc tag azonos szavazása. Ezt az argumentumot fogadta el a választási bizottság is a fellebbezés után. Addig ugyanis a „nyolcak” véleményén volt, Strédl Teréziával, az egyetemi tanács elnökével az élén, amely szerint az ügyrend 14. bekezdésének e pontja mondja ki a többségi szavazás szükségességét a 18 tanácstagból kiindulva, az i pont aztán annyiban pontosít, hogy kimondja, 10 szavazatra van szükség a rektor megválasztásához – s éppen abból az esetleges helyzetből kiindulva pontosítja a számot, ha netán a szavazáskor hiányozna valaki a tanácstagok közül. (Ez utóbbi megközelítés jogszerűségét és helyességét erősítette meg több jogász.) Ennek alapján Strédl Terézia megtagadta Tóth János előterjesztését a rektori kinevezésre. A „kilencek” viszont megtagadtak minden egyéb megoldást – a választás kiírását a hiányzó egy tag személyére, az új rektori pályázat kiírását, az új statútum elfogadását –, odáig élezve a helyzetet, hogy – mint már említettük – Strédl Terézia és hét tanácstagtársa lemondott.
Jogilag tehát egyértelmű a helyzet: nincs új rektora, sem régi-új tanácsa az egyetemnek, ezért statútuma sem lesz, béna hát az egyetem.
Matematikailag, persze, van még kilenc tagja a tanácsnak, s a többség ebből is kiszámítható. Ha lesz még intézmény, ahol bárminemű többségi szavazatra szükség van. Ján Mikolaj Slota-párti oktatási miniszter vélhetőleg örülne, ha nem lenne, s e tényhez neki tevőlegesen semmit sem kellene tennie.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.