Kaotikus helyzet alakult ki a hónap elején a révkomáromi Selye János Egyetemen azt követően, hogy a rektorválasztás első körét előbb „eredménytelennek” hirdette ki a választási bizottság, majd az egyik jelölt fellebbezése alapján mégis eredményt hirdettek. Győzött az egyetem matematika tanszékének vezetője, Tóth János, a jelenlegi rektor Albert Sándor ellenében. A választási bizottság döntését az egyetemi tanács 9:8 arányú szavazással elfogadta – mégis kérdéses maradt a rektor személye és teljessé vált a káosz.
A 9:8-as arány – bármennyire nevetségesen hangzik – kulcsfontosságú, merthogy ennek mentén vált gyakorlatilag „bénává” az egyetem. A „kisebbségi” nyolc tanácstag ugyanis lemondott az időközben meddővé vált viták nyomán, ezáltal viszont határozatképtelenné vált az egyetemi tanács, amely immár sem az új tanácsi választások kiírására, sem az egyetemi statútum átdolgozására – törvényből fakadó feladata minden szlovákiai egyetemnek –, sem egy esetleges új rektorválasztás meghirdetésére nem jogosult.
Persze, ezt csak a tudósító állítja némi jogi konzultáció után, merthogy az egyetemen kialakult vita éppen arról szól, hogyan kell értelmezni a 9:8-as arányt az egyetem ügyrendje szerint. Tóth János és az őket támogató „kilencek” – élükön Istvánik Norberttel, a hallgatói önkormányzat elnökével, az egyetemi tanács alelnökével – matematikailag közelítve a kérdést abból indulnak ki, hogy bár az egyetemi tanácsnak 18 tagja van, a többséget tehát a „sorsdöntő” szavazások esetében 10 tag egyforma voksolása jelenti, ám novemberben a tanácstagok közül az egyik diák megszakította tanulmányait, ezáltal automatikusan megszűnt a tanácsi tagsága, vagyis az irányadó szám szerintük a 17. Ez esetben viszont a többségi szavazáshoz elégséges kilenc tag azonos szavazása. Ezt az argumentumot fogadta el a választási bizottság is a fellebbezés után. Addig ugyanis a „nyolcak” véleményén volt, Strédl Teréziával, az egyetemi tanács elnökével az élén, amely szerint az ügyrend 14. bekezdésének e pontja mondja ki a többségi szavazás szükségességét a 18 tanácstagból kiindulva, az i pont aztán annyiban pontosít, hogy kimondja, 10 szavazatra van szükség a rektor megválasztásához – s éppen abból az esetleges helyzetből kiindulva pontosítja a számot, ha netán a szavazáskor hiányozna valaki a tanácstagok közül. (Ez utóbbi megközelítés jogszerűségét és helyességét erősítette meg több jogász.) Ennek alapján Strédl Terézia megtagadta Tóth János előterjesztését a rektori kinevezésre. A „kilencek” viszont megtagadtak minden egyéb megoldást – a választás kiírását a hiányzó egy tag személyére, az új rektori pályázat kiírását, az új statútum elfogadását –, odáig élezve a helyzetet, hogy – mint már említettük – Strédl Terézia és hét tanácstagtársa lemondott.
Jogilag tehát egyértelmű a helyzet: nincs új rektora, sem régi-új tanácsa az egyetemnek, ezért statútuma sem lesz, béna hát az egyetem.
Matematikailag, persze, van még kilenc tagja a tanácsnak, s a többség ebből is kiszámítható. Ha lesz még intézmény, ahol bárminemű többségi szavazatra szükség van. Ján Mikolaj Slota-párti oktatási miniszter vélhetőleg örülne, ha nem lenne, s e tényhez neki tevőlegesen semmit sem kellene tennie.
Rejtélyes kukabuvár ólákodik az éj leple alatt a megyei jogú város utcáin
