Megduplázódik a cement ára a piacon

Az energiaárak drasztikus emelkedése hamarosan az építőiparban is érezhető lesz. A Holcim bejelentése szerint duplájára emelkedik a cement ára, de drágulhatnak az acéltermékek és a tégla is. Azt, hogy mely termékek mennyivel kerülnek majd többe, egyelőre nehéz megjósolni, már csak azért is, mert közben a hazai építőipar gyengélkedése miatt a kereslet is egyre csökken.

Az energia és a nyersanyag árának emelkedése komoly dráguláshoz vezethet az olyan alapvető építőanyagoknál, mint az acél, a tégla vagy éppen a cement. Az áremelkedés a gyártóknak és a kereskedőknek sem tesz jót, a keresletcsökkenés miatt ugyanis már eddig is a haszon lefaragására kényszerültek, amire hamarosan még inkább szükség lesz. Mint azt Pataki Mátyás, a Magyar Építőanyag-kereskedők Országos Egyesületének (ÉKE) elnöke megkeresésünkre közölte, az építőipari kereslet az idén húsz százalékkal csökkent, ugyanennyivel esett az építőanyag-forgalom is. Ez arra ösztönzi a kereskedőket, hogy mérsékeljék áraikat, az építőanyagok alapanyagainak és előállításának költségei azonban folyamatosan nőnek. Példaként említette az olajszármazék felhasználásával készülő bitumenes szigetelőket, amelyeknek ára húsz-harminc százalékkal csökkent, miközben a nyersanyag drágult. – Az égetett termékek, így a tégla vagy a tetőcserép a legérzékenyebbek az ipar által felhasznált energia drágulására, míg például az acélnál a globális tényezők a meghatározók. A kiadások növekedése és a keresletkiesés két oldalról is nyomás alatt tartja a kereskedőket, ennek következtében már több vállalkozás csőd közeli helyzetbe jutott – fogalmazott az ÉKE elnöke. Hozzátette: a helyzeten csak az segítene, ha megmozdulna az építőipar, az uniós forrásoktól remélt lendület azonban már minden bizonnyal idén sem következik be. Pataki szerint a helyzeten jelenleg az sem segít, hogy a környező országokban megugrott a termékek iránti kereslet, ugyanis az exportot a gyártók inkább saját értékesítési csatornáikon bonyolítják le, így az építőanyag-kereskedők kimaradnak az üzletből.
Földi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (Méasz) elnöke lapunknak adott korábbi nyilatkozatában az áremelkedés okozta kereskedelmi kihívások mellett az ágazat adóterheire is felhívta a figyelmet. Mint fogalmazott, szemben hazánkkal, ahol a különböző elvonások összességében az ötven százalék fölötti mértéket is megütik, a környező országokban negyven százalék alatt van a közteher, ami lényegesen kedvezőbb terepet jelent a vállalkozásoknak. A Méasz elnöke szerint az export is sovány haszonnal kecsegtet, a nehézségeket pedig fokozza, hogy a gyártók itthon sem tudják jelentősen megemelni az áraikat, noha ezt a közterhek és a rezsiköltség drámai növekedése is szükségessé tenné.
Mindezek ellenére több gyártó is áremelésre készül. Forgács Szilárd, a svájci tulajdonú Holcim Hungária Zrt. kereskedelmi igazgatója a távirati iroda szerint egy minapi fórumon arról beszélt, hogy akár a duplájára nőhet a cement ára amiatt, hogy az utóbbi időben rendkívül megnőttek az energiaárak. Az igazgató szerint a cementipar komoly kihívások előtt áll. Az egyik megoldandó probléma a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos vállalások teljesítése, a másik pedig a felhasznált ásványi anyagok beszerzése. A több mint hatszáz főt foglalkoztató, beton-előállításban és kavicskitermelésben is érdekelt vállalat vezetője szerint a verseny globalizálódik és erősödik: 2010-ig új cementgyártó kapacitások jelennek meg Magyarországon. Új beruházást tervez a Holcim mellett a Strabag, a Heidelberg is bővíteni akar, számítások szerint így a termelés a jelenlegi közel négymillió tonnáról évente 4,8 millió tonnára nő, amivel megteremtődik az egyensúly a felhasználás és a kapacitás között.
Rohamosan drágul a világpiacon az acél is, igaz, itt kevésbé az energiaárak emelkedése az ok, sokkal inkább a nyersanyag árának felszökésével magyarázható a jelenség. Ez az építőiparon kívül főként a gépgyártásban érezteti majd a hatását, amivel a felhasználókat az acél kiváltására és új anyagok – például vasbeton, szénszálas műanyag – használatára ösztönzi. Zámbó József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgató-helyettese is elsősorban az alapanyag – a vasérc, a szén, a koksz – drágulásával és csak másodsorban a főként a szállításnál jelentkező energiaár-emelkedéssel magyarázta az acélipari termékek drasztikus drágulását. Mint fogalmazott, a globális áremelkedést a főként Kínában megnyilvánuló óriási keresletnövekedés idézi elő, valamint az, hogy a világ vasérclelőhelyeinek zömét mindössze néhány vállalat tartja kezében, akik így az árazás és a verseny főszereplői. – Ma már a hulladék acél is többe kerül, mint néhány hónapja a betonacél. Csak az idén hetven-nyolcvan százalékkal emelkedtek a nyersanyagárak, az ezredforduló óta pedig háromszoros a drágulás. A különböző acélipari termékek gyártói nyilvánvalóan nem tudják lenyelni ezt, ezért a többletkiadást a végfelhasználóknak kell finanszírozniuk – vázolta a helyzetet Zámbó, hozzátéve: a drágulás üteme az utóbbi időben kissé mérséklődött, azt azonban nehéz megítélni, hogy mit hoz a jövő a piacon.
A tégla esetében rendkívüli áremelkedésre idén már nem kell számítani, noha ez a termék is igen érzékeny az energiaárak alakulására. Az osztrák érdekeltségű Wienerberger Zrt. marketingvezetője, Rajki Diána arról tájékoztatta lapunkat, hogy a márciusi, átlagosan tízszázalékos áremelés után idén nem terveznek újabbat, hacsak nem ugrik meg jelentősen az áram és gáz ára az ipari felhasználók számára. – Az idei emelés nem nevezhető kirívónak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a hazai kereslet visszaesése is féken tartja az árakat. Az építőanyag-gyártók jobbára a helyi piacokra termelnek, jelenleg azonban komoly az export lehetősége Romániába, Ukrajnába, de Lengyelországba és Bulgáriába is szállítottunk téglát – vázolta a piaci helyzetet Rajki Diána.