Kísérteties hangszerek nyűgöztek le mexikói régészeket: egy azték templomban eltemetett csontváz kezében lévő koponya alakú agyagsípok. Meglepő, de a leleteket már tizenöt éve feltárták az archeológusok, mégis csak a közelmúltban jutott eszükbe, hogy a sípokat megszólaltassák. Amikor megtették, hátborzongató hangok lengték be a múzeumot – adta hírül az AP. A műveletben részt vett Roberto Velázquez gépészmérnök is, aki a prekolumbián hangszereknek szakértője. A 66 éves férfi a mexikói ásatásokon talált több száz síp, fuvola és egyéb fúvós hangszer másolatát készítette el. Velázquez úgy véli, a megszólaltatott hangszerek halotti sípok lehettek, az aztékok ezek jajgató hangja mellett ajánlották fel áldozataikat az isteneknek.
Hosszú időn át az ásatásokon előkerült ősi hangkeltő eszközöket játékszerként kezelték a régészek, a múzeumok pedig raktáraikba száműzték. A legtöbb kutatás arra fókuszált, hogyan néztek ki a hangszerek, Velázquez sommás megállapítása szerint úgy tekintettek saját ősi kultúrájukra, mintha az süket és néma lett volna.
Megváltoztak az idők, a gépészmérnök egy olyan kutatásban vesz részt, amelyben a régészeken, történészeken kívül zenészek is helyet kaptak. Sőt, orvosok is, mert egyes elképzelések szerint az aztékok a hangokkal gyógyítottak is. Az agyagból, pulykatollakból, cukornádból, békabőrből és egyéb természetes anyagokból készített hangkeltő szerszámok a prekolumbiánus élet fontos kellékei voltak. Az aztékok a szertartások kezdetén kagylókürtöket fújtak meg, de a haditervet is azok segítségével egyeztették háborúk idején, a vadászok pedig okarinával csalogatták csapdába a vadat. A hang gyógyító hatását ma is kutatják tudományos műhelyekben.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
