Milliárdos bírság az FVM-nek

Súlyos bírságot kapott a magyar agrártárca az Európai Uniótól, mert nem valós adatok alapján hívtuk le Brüsszelből a területalapú agrártámogatásokat – értesült lapunk. Informátoraink szerint a mulasztással egyértelműen a miniszté-rium okolható, ám mégis a vétlen gazdálkodókkal fizettetnék meg a büntetést.

Jelentős mértékű, csaknem tízmilliárd forint értékű bírsággal sújtották lapunk értesülései szerint a magyar agrárkormányzatot Brüsszelben. A büntetés oka, hogy nem tartottunk be egy fontos uniós előírást, és nem frissítettük a területalapú agrártámogatások igényléséül szolgáló, 2004 óta működő parcella-nyilvántartást, pedig azt háromévenként kötelező megtenni. Lapunk úgy tudja, hogy a munkálatok elvégzéséhez szükséges összeg hiánya állhat az ügy hátterében. Szintén a pénztelenség lehet az oka annak, hogy információink szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem ismeri el a hibát, és azt a gazdálkodók mulasztásaként igyekszik feltüntetni. Forrásaink szerint a szaktárca célja az, hogy az agrárbüdzsét csökkentő bírságot végső soron a termelőkkel fizettesse meg.
Uniós belépésünk egyik fontos kívánalma volt, hogy a földterület nagysága alapján járó agrártámogatások igényléséhez egy új rendszert kellett bevezetnünk. A Földmérési és Távérzékelési Intézet nyilvántartása alapján minden gazdálkodó kapott egy úgynevezett térképhelyes légifelvételt, amelyen bejelölték a termelő által művelt földterület határait. Az adatok egyeztetése után állt fel az úgynevezett Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR), amelyet Brüsszel is közhitelesnek fogadott el, és ezek alapján folyósították az elmúlt években a területalapú agrárjuttatásokat.
*
Az uniós szabályok szerint ugyanakkor a MePAR akkor hiteles, ha háromévenként frissítik, hiszen a művelési viszonyok jelentősen megváltozhatnak ennyi idő alatt. A frissítés költséges beruházás, emiatt információink szerint elmaradt. Emiatt 2007-től nem áll Brüsszel rendelkezésére közhitelesnek számító nyilvántartás, amit – úgy értesültünk – csak a közelmúltban konstatált az uniós bürokrácia. A végeredmény közel tízmilliárd forint értékű agrártámogatás megvonása, aminek jogosságát nem ismeri el a magyar szaktárca.
Forrásaink szerint a földművelésügyi minisztérium a büntetést könnyen ráterhelheti a termelőkre, mégpedig azon a szankciórendszeren keresztül, amit a valótlan területi adatok alapján, jogosulatlanul igényelt agrártámogatások visszaszerzése érdekében vezettek be. A szabályok szerint abban az esetben, ha a támogatás lehívásához a gazdálkodó által megadott földterület nagysága csak legfeljebb három százalékkal tér el a MePAR-tól, a termelőnek elegendő visszafizetnie a jogosulatlanul felvett uniós pénzt. Ha viszont az eltérés ennél nagyobb, a visszautalandó támogatás mellé jelentős pénzbírság társul. Ráadásul mivel a támogatás folyósítását, visszautalását, illetve a bírság beszedését egyaránt az APEH bonyolítja, a büntetés egy darabig az adóhatóság felé fennálló köztartozásként is megjelenik, emiatt az érintett gazdálkodó egy ideig a pályázati lehetőségektől is elesik. Tévedni a rendszer normális működése esetén is könnyű dolog – hívják fel a figyelmet informátoraink –, hiszen egy tízhektáros táblánál már 0,3 hektáros eltérés felett jár a büntetés. Most viszont attól lehet tartani, hogy különösen megszaporodhatnak a parcella-nyilvántartás és a termelői adatok közti különbségek – s ennek megfelelően a viszszatérítendő támogatások és bírságok –, ha a MePAR csakugyan nem közhiteles. Lapunk úgy értesült, az ügyben hamarosan egy gazdálkodók által indított bírósági perre is sor kerül, ami a jövőre nézve precedensértékű lehet.

„Kéjes élvezettel” büntet a felügyelőség. Ma Magyarországon 1,2-1,3 millió tonna gabona kerül forgalomba feketén, ami után a termelő egy fillér áfát sem fizet – mondta el az mfor.hu szakportál érdeklődésére Raskó György agrárközgazdász. A volt politikus szerint Kaliforniában vagy Olaszországban nem kérnek senkitől alkalmi munkavállalói igazolványt. Nálunk ezzel szemben például a professzionális spárgatermelés lényegében megszűnt, mert nem tudja kitermelni a legális foglalkoztatás költségeit. Az agrárközgazdász szerint a munkaügyi felügyelőség elképesztő ötletekkel büntet, miközben mindenki tudja, hogy a mezőgazdaságban csúcsszezonban nem lehet betartani az összes szabályt. Ha a felügyelőség elmegy vizsgálódni aratáskor valahová, biztosan talál néhány százezer forintos büntetési tételt, ez ma már általános gyakorlat. A nagyobb cégek Raskó György szerint kettős nyilvántartást vezetnek: az egyik alapján fizetik a dolgozóikat, a másikat meg bemutatják a felügyelőségnek. Ám ha például az egyik dolgozó feljelenti a munkaadóját, akkor hatalmas büntetések következnek, ahogy Raskó fogalmazott: „A munkaügyi felügyelőség kéjes élvezettel büntet.”