Tömegrendezvényektől eltiltva

A július 5-i homoszexuális-felvonulás miatt kitört utcai zavargások egyik kőművesként dolgozó terheltjének védője jelezte, az Alkotmánybíróságig (AB) is hajlandó elmenni, amennyiben ügyfelét felfüggesztett szabadságvesztése idejére jogerősen is eltiltják a tömegrendezvények látogatásától. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott megbánást tanúsított, beismerte tettét és azt, hogy az őrizetbe vétel során megsérült, mert az intézkedéskor egy eldobott kő fejen találta.

Munkatársunktól
2008. 07. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két személyt is gyorsított eljárásban állítottak tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elé hivatalos személy elleni erőszak bűntettének vádjával. Az egyik ügyben jogerős ítélet született, mert azt a vád, a védelem és a vádlott is elfogadta. Egy év, nyolc hónap, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték tehát azt a férfit, aki utcaköveket dobálva támadt a jogszerűen intézkedő rendőrökre. A bíró hangsúlyozta: csak azért nem kapott letöltendő szabadságvesztést a vádlott, mert önként jelentkezett a rendőrségen, tettét teljes körűen beismerte és megbánta. A bíróság a szabadságvesztés hároméves felfüggesztésének időtartamára pártfogói felügyeletet rendelt el, és külön magatartási szabályként erre az időre megtiltotta a vádlottnak, hogy olyan tömegrendezvényeken vegyen részt, amelyeken a résztvevők száma meghaladja az ötvenet.
A másik eljárásban egy év, hét hónap, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a PKKB Sz. Jánost, akit már a zavargások során őrizetbe vett a rendőrség. A tényállás szerint a férfi csoportosan, felfegyverkezve, társtettesként követte el a hivatalos személy elleni erőszakot. A tárgyaláson videofelvételeket is bemutattak. Ez is bizonyította, hogy a félmeztelenre vetkőzött vádlott macskaköveket hajigál a rendőrök felé a Hősök tere és a Kós Károly sétány között. A bíró hangsúlyozta az elkövetés garázda jellegét, a tömegzavargás társadalmi köznyugalmat nagyban veszélyeztető voltát. Nem értett egyet a bíróság a védelem álláspontjával, miszerint az egyébként kőművesként tevékenykedő vádlott tettét tömegpszichózis hatása alatt követte el. A bíró az ítélet indokolásában elmondta, a terhelt önként vett részt a rendbontásban, aktív magatartást tanúsított, elfogásáig az első sorban állva akadályozta a rendőri intézkedést.
Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy a vádlott megbánást tanúsított, beismerte tettét és azt, hogy az őrizetbe vétel során megsérült, mert az intézkedéskor egy eldobott kő fejen találta. – A társadalom védelmének, illetve a prevenciónak a biztosítéka lehet az a törvény adta lehetőség, hogy a terhelt a négyéves próbaidő alatt pártfogói felügyelet alatt álljon – fejtette ki a bíró, aki szükségesnek tartotta külön magatartási szabályok kiírását. Eszerint Sz. János sem vehet részt olyan rendezvényeken, ahol ötven főnél többen jelennek meg.
A terhelt védője, Magyar Attila István fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, hogy a felfüggesztés idejét lecsökkentsék. – Az Alkotmánybíróságig is elmegyek a tömegrendezvényektől való eltiltás miatt, amely a legszentebb szabadságjogot, a gyülekezéshez való alkotmányos jogot sérti – közölte a védő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.