A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata 8,5 százalékos szintjének tartása mellett foglalt állást a jegybank monetáris tanácsa tegnapi kamatdöntő ülésén. Piaci elemzők szerint nagy valószínűséggel nem lesz az idén több kamatemelés, de a lazításra év végéig még várni kell. A döntést követő indoklás szerint a gazdaságot továbbra is visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemzi, ám a forint árfolyamának erősödése elegendő támaszt nyújt ahhoz, hogy a jegybanknak egyelőre nem kellett ismét a kamatemelés eszközéhez fordulnia. A felértékelődés jelentősen mérsékelte ugyanis az inflációs kockázatokat, elsősorban az importált energiahordozók drágulásának tompítása révén. A monetáris tanács állásfoglalása szerint a vártnál kicsit kedvezőbb júniusi pénzromlási ütem és a bérek alakulása is hozzájárult a kamattartáshoz. A hírre tovább erősödött a forint, s ismét 229 forintos szint alatt tartózkodott az euróval szemben.
Bár a kamatemelésről, a -tartásról és a -csökkentésről is tartott szavazást a tanács, majdnem egyhangú döntés született – mondta el Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a döntést követő sajtótájékoztatón, ahol hangsúlyozta: a forint felértékelődésének hátterében egyebek között a régió többi valutájának erősödése, a befektetői hangulat kedvező változása, valamint a
korábbi kamatemelések állnak. Elemzők szerint a kamattartás várható volt, s a mostani szint nagy valószínűséggel az éven belüli csúcsot jelenti. Kamatcsökkentésre leghamarabb még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is csak októberben lehet számítani, ám ehhez a forint árfolyamának stabilizálódására van szükség.
Készenléti Rendőrség
Lopott autóval kapták el a kamaszt, jogsija sem volt
