A bérből is letiltanak

Könnyebben hozzáfér havi fizetésünkhöz az adóhatóság, már a keresetünk sincs biztonságban. Csak az első fél évben harmincháromezer alkalommal élt a munkabér letiltásának eszközével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

Hozzávetőleg hetvenezerrel több végrehajtási intézkedést indított az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2008 első fél évében, mint a múlt év azonos időszakában. Míg 2007 januárja és júniusa között 312 ezer intézkedést rendelt el az adóhatóság, addig az idén az első hat hónapban 380 ezret – közölte kérdésünkre az APEH végrehajtási főosztályának vezetője. Várszeghi György kiemelte: a korábbi időszakokhoz képest 2008-ban jóval több alkalommal tiltotta le a munkabérekből a köztartozást az adóhatóság.
Az első hat hónapban 33 ezer esetben tiltotta le a hivatal a köztartozással rendelkezők fizetésének egy részét. Ez az adat 343 százaléka az elmúlt esztendő azonos időszakában regisztráltnak, vagyis 2007 első fél évéhez viszonyítva három és félszer több alkalommal nyúlt ehhez az eszközhöz az adóhivatal. Várszeghi kifejtette: a munkabérletiltások számának látványos emelkedése az APEH informatikai rendszerének korszerűsítésével magyarázható. Korábban akár hetek is eltelhettek, mire hosszas levelezések után az adóhatóság hozzájutott valamennyi szükséges információhoz.
*
A fejlettebb belső számítástechnikai hálózat ugyanakkor az adatok gyorsabb továbbítását és a hivatal hatékonyabb fellépését teszi lehetővé – fogalmazott Várszeghi György. Noha az APEH húsz százalékkal több végrehajtási intézkedést foganatosított idén az első fél évben, mint 2007 azonos időszakában, mindössze húszmilliárd forinttal nőtt a behajtott öszszeg nagysága: amíg az elmúlt év januárja és júniusa között 136 milliárd forint érkezett a hivatalhoz, addig 2008-ban 156 milliárd. A tavalyi adatokhoz képest nem változott érdemben a behajthatatlanság és elévülés címén törölt köztartozások nagyságrendje. Várszeghi elmondta: az elmúlt év első hat hónapjában 23,4 milliárd forintról volt kénytelen végleg lemondani az adóhivatal, a 2008-as esztendő azonos időszakában pedig 25,2 milliárdnyi adósság beszedése vált lehetetlenné.
A főosztályvezető leszögezte: az APEH egészen addig folytatja egy köztartozással rendelkező adózó vizsgálatát, amíg be nem bizonyosodik, hogy az érintettnek semmilyen végrehajtás alá vonható vagyona sincs. Ugyanakkor a néhány ezer, esetleg tíz-húszezer forintos adósság behajtása néha többe kerülhet, mint amennyi az eljárás végén a hivatalhoz befolyik. Ezért a csekély összegű köztartozások adósaihoz gyakran nem küldik ki a végrehajtót, a hivatal rendszerint fizetési felszólítást postáz. Az így megkeresettek közül minden ötödik fizet. A főosztályvezető szerint sokan feltehetőleg arra spekulálnak, hogy az ötéves elévülési idő alatt az APEH nem követeli a kis értékű köztartozást, míg mások elfeledkeznek a csekély összegek átutalásáról.
Várszeghi György megítélése szerint azonban legfeljebb az elenyésző adóssággal rendelkezők bújhatnak ki az adóhatósági végrehajtás alól. A hivatal alkalmazottai ugyanis minden törvényben biztosított lehetőséget felhasználnak a köztartozás beszedésére. Az APEH azonban nem jár mindig sikerrel – mondta a főosztályvezető. Például a nem működő vagy hoszszú ideig veszteséges, s közterheket nem fizető cégek esetében gyakori, hogy az adóhatóság behajtói nem találnak semmilyen vagyont. Ilyenkor a hivatal általában a vállalkozás felszámolását kezdeményezi, ám az eljárás végén az APEH sokszor nem jut a pénzéhez. Várszeghi György szerint ezekben az esetekben az is eredmény, hogy a megszüntetett társaságok újabb tartozást már nem halmozhatnak fel, s a nem fizető cégek törlésével valamelyest tisztul a gazdasági élet.
A magánszemélyek általában nem tudják elkerülni a végrehajtást, hiszen a hivatal ellenőrzi a gépjármű- és az ingatlan-nyilvántartást, információt szerez a pénzintézettől az érintett betéteiről, bankszámláiról, s ha lefoglalható vagyont talált, intézkedik. Várszeghi György kiemelte, hogy a köztartozással rendelkező adózók kétharmada magánszemély, míg egyharmada cég. Ugyanakkor ha az összes be nem fizetett közterhek nagyságát vizsgáljuk, fordított arányt tapasztalhatunk: a tartozások kétharmadát társaságoktól követeli az APEH, míg a fennmaradó egyharmaddal a magánszemélyek adósok. Mindez tehát azt jelenti, hogy az állampolgárok kisebb összegeket nem utaltak át az államnak, ám Várszeghi György rögzítette, az országban dolgozó, 2800 végrehajtásért felelős APEH-alkalmazott minden tartozást igyekszik figyelemmel kísérni, s már csak az adózási morál erősítése miatt sem tesznek le egy adósság beszedéséről sem.