Több olvasónk jelezte a közelmúltban, hogy a fővárosi illetékügyek intézése körül meglehetős fejetlenség tapasztalható. Egyeseket többször is felszólított az adóhivatal a korábban már lerótt közteher megfizetésére, másoknak az illetékfizetési kötelezettségét a valóditól eltérő jogcímen tartották nyilván, ám az adózók leggyakrabban azt panaszolták: több, a város különböző pontján található ügyfélszolgálatot is fel kellett keresniük, mire ügyük végére jutottak. – Valóban felmerültek problémák az illetékek ügyintézése körül, azonban a fennakadások pusztán átmeneti jellegűek – mondta lapunknak olvasóink felvetésére reagálva Varga Katalin szakigazgató. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának illetékes vezetője emlékeztetett rá, hogy az adóhatóság 2007. január elsején vette át az illetékügyek intézését. – Az illetékhivatalok számítástechnikai rendszere azonban lényegesen eltért az adóhivatalétól, ezért a legfontosabb feladat az volt, hogy összhangba hozzák a két hatóság alapvetően különböző informatikai hálózatát. Ez a munka igen nehéznek bizonyult – mondta Varga Katalin –, s emiatt az elmúlt évben az APEH alkalmazottai egyszerre használták a megszüntetett illetékhivatalok nyilvántartását, valamint az adóhatósági rendszert. Az év elején egyesítették a két adatbázist, s a szakigazgató szerint feltehetőleg emiatt fordulhatott elő, hogy egy ügyfél többször kapott ugyanarról az illetékfizetési kötelezettségről felszólítást. Elismerte, a számítástechnikai rendszer további tökéletesítésre szorul, de a szükséges munkákat a közeljövőben elvégzik.
Arra a felvetésre, miszerint a fővárosi és a Pest megyei APEH-kirendeltségeken nem tudják az adózók illetékügyeiket elintézni, Varga Katalin úgy reagált: az ügyfélszolgálatokon főként csak az illetékkel kapcsolatos kérdéseiket tehetik fel az érintettek, ám problémájuk végleges elintézésére nem számíthatnak. Ennek oka, hogy az ügyiratok nem állnak minden adóhatósági kirendeltség alkalmazottainak rendelkezésére. A szakigazgató emiatt azt tanácsolta, amennyiben az ügyfél intézkedni szeretne, keresse meg telefonon vagy levélben az eljáró adóhatósági alkalmazottat. A főváros és Pest megye huszonegy kisebb-nagyobb kirendeltségén tehát alapvetően csak a kérdéseikre kaphatnak választ az ügyfelek. Varga Katalin hozzátette: azzal, hogy az adóhatóság átvette az illetékügyek intézését, megkapta az illetékhivatalok helyiségeit, ez azonban nem jelenti azt, hogy ahol korábban illetékügyet lehetett intézni, ott ma is azzal foglalkoznak. A szakigazgató azt javasolja az adózóknak, hogy a világhálón tájékozódjanak arról, felvetéseikre hol kaphatnak választ. Az adóhatóság internetes oldalán az ügyfélszolgálatok elérhetőségei mellett az álláspályázatok cím alatt a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság által kínált munkalehetőségeket is megtekinthetik az álláskereső érdeklődők.
A szakigazgató felhívta a figyelmet egy kevéssé ismert szabályra is. Ha például egy magánszemély lakást vásárol, illetékelőleget kell fizetnie. Gyakori, hogy a családok az új ingatlan megvásárlása után eladják korábbi lakásukat. Ha a két ügylet egy éven belül történik, úgy kevesebb illetéket kell fizetni, ám az illetékelőleget minden esetben le kell róni. Ha pedig az átutalt előleg összege magasabb, mint az egymást követő adásvételek után végül fizetendő illeték, a befizetett többletet az adóhatóság visszaadja. Varga Katalin azonban úgy tapasztalta: az új lakást vásárolni szándékozók az eladás után sokszor nem fizetik meg az illetékelőleget, ami így köztartozásként jelentkezik. Ezt az APEH utóbb a késedelmi kamattal együtt követeli. Az ügyfelek emiatt gyakorta panasszal is élnek, ám a szakigazgató kijelentette: a hivatal a jogszabálynak megfelelően jár el, amikor kiegyenlítetlen köztartozásként könyveli el a meg nem fizetett illetékelőleget. Az APEH rendszerében szereplő adósság pedig ahhoz is vezethet, hogy az érintett adózó nem kapja meg az őt megillető személyijövedelemadó-visszatérítést.
Mint korábban megírtuk, az APEH országosan hozzávetőleg 13 ezer esetben utalta át késve a személyijövedelemadó-visszatérítéseket. Varga Katalin a fővárosi és Pest megyei tapasztalatokat összegezve ennek kapcsán elmondta: több adózó is jelezte, hogy nem jött meg időben a pénze, vagy kevesebbet kapott. – A visszatérítés folyósítása azonban csak az adóbevallások feldolgozása után történhet meg – rögzítette a szakigazgató. A beküldött dokumentumokat az adóhatóságnak ugyanis meg kell vizsgálnia, és csak akkor utalhat vissza pénzt, ha a bevallás hibátlan. Kisebb tévesztéseket javíthat maga az APEH is: ha például az ügyfél kézzel töltötte ki bevallását, s két számot rosszul adott össze, a hivatal korrigálhat. Ám, ha tévesen más sorba írt valamely adatot az adózó, vagy az alapvető összefüggések hibásak, a hivatal kénytelen javításra felkérni az érintettet.
A Közép-Magyarország régióban a beérkezett adóbevallások
30-40 százaléka volt hibás – közölte Varga Katalin. A visszaigénylések átutalására a hivatal a bevallás beérkezésétől vagy a hibák kijavításától számított harminc napon belül köteles. Varga Katalin figyelmeztetett: a személyijövedelemadó-visszaigénylés kifizetése előtt az adóhatóság ellenőrzi, hogy van-e a címzettnek köztartozása. – Budapesten és Pest megyében gyakori, hogy az adózók tavalyi adójuk egy részét nem rótták le, vagy késedelmi pótlékot szabtak ki rájuk, ám azt nem utalták át. Előfordul az is, hogy az illeték megfizetéséről feledkeznek meg. Ezekben az esetekben az APEH visszatartja az összeget, s abból egyenlíti ki az adózó köztartozását – tájékoztatott Varga Katalin. Ha az adóhatóság nem utalja át az érintettnek a személyijövedelemadó-visszatérítést a törvényben rögzített határidőn belül, úgy késedelmi kamatot köteles fizetni.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
