Az utóbbi hónapokban a közvélemény célkeresztjébe került a hitel- és biztosítási ügynökök tevékenysége. Elsősorban amiatt érték vádak a közvetítőket, mert egy részük inkább maga és nem ügyfele hasznát keresi, amikor egy bizonyos termékre próbálja rábeszélni a potenciális megrendelőt. A másik kifogásolt terület az ügynökök felkészültsége volt. Több szervezet is felemelte a hangját, azt állítva, hogy a hitel- és biztosításközvetítők nem rendelkeznek eléggé alapos tudással ahhoz, hogy a legjobb tanácsot adják ügyfeleiknek. Nemrégiben azonban változott a helyzet, még ha nem is olyan irányba, mint azt korábban sejteni lehetett. Július elején ugyanis kiderült, hogy a felsőfokú végzettség nélküli biztosítási ügynököknek – akik vitathatatlanul jobban álltak felkészültség terén, mint a hitelközvetítők – már nem szükséges OKJ-s képzésen részt venniük, hanem egy hatósági vizsgát teljesítve is folytathatják a tevékenységüket. A szakértők szerint az utóbbi könnyebb, mint OKJ-s társa. A biztosítók egyébként korábban is hangoztatták, hogy túl nehéznek tartják az állami vizsgát.
A vizsga valószínűleg tényleg nem könnyű, azt viszont nem állíthatjuk, hogy a közvetítők nem kaptak elég időt a felkészülésre: a határidőt ugyanis egy és két évben húzták meg a szabályozók. Az ügynökök jó része azonban ennyi idő alatt sem tudta teljesíteni a harminc-ötven órás tanfolyamot. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint jelenleg körülbelül ötezer olyan biztosításközvetítő dolgozik, aki még nem teljesítette a vizsgakövetelményeket. Nekik legkésőbb decemberig meg kell szerezniük a képesítést, mert anélkül nem folytathatják a munkájukat.
Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint a hatósági vizsga a kétszintű képzéshez hasonlít. Bár az előbbi is elég a működéshez, a főtitkár úgy véli, a biztosítók egy része mindenképp meg fogja követelni munkatársaitól az OKJ-s vizsga meglétét is. A hatósági vizsga bevezetése Trunkó szerint lehetővé teszi, hogy a szakmába újonnan belépők hamarabb kezdhessék meg a munkát.
A közvetítők piaci térnyerése egyébként világosan látszik. Sőt vannak olyan vélemények is, miszerint a piacot ma már az ügynökök mozgatják. Trunkó Barnabás lapunknak elmondta: jelenleg a szerződések 25-30 százalékát kötik meg biztosításközvetítők. Ez az arány jóval magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban, de a többi kelet-közép-európai országét is meghaladja.
Ugyanakkor a főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenképp különbséget kell tenni a hagyományos értelemben vett biztosítási ügynök és a független biztosítási alkusz között. Előbbi csupán egyetlen társaság termékeit árulja, míg utóbbi több biztosító ajánlata közül választja ki azt, amelyik legjobban megfelel ügyfelének. A független alkusznak persze több lehetősége van arra, hogy a saját érdekeit tartsa szem előtt, és a jutalék mértéke befolyásolja a döntését, ám Trunkó szerint nincsenek jelentős különbségek a biztosítók által kínált jutalékok között. A közvetítők által kötött szerződések jelenleg fele-fele arányban oszlanak meg a függetlenek és az egy társaság alkalmazásában állók között.
Filvig István, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke arra figyelmeztet, hogy a biztosítási piac növekedése részben a közvetítők tevékenységének köszönhető, a magas jutalék reményében ugyanis az ügynökök megpróbálnak minél több üzletet kötni. – Bár jelenleg stagnál a jutalékok mértéke, ezek összege az elmúlt három évben jóval az infláció fölött emelkedett – jegyezte meg Filvig. Mivel a közvetítők azokat a társaságokat helyezik előtérbe, amelyek magasabb jutalékot fizetnek, ezek mértéke az éleződő piaci verseny miatt várhatóan tovább emelkedik majd.
Ferenc Viktória: Az Európai Uniónak végre komolyan kell vennie a kárpátaljai magyarok jogait
