Euróláz Szlovákiában

Az euró szlovákiai bevezetésének közeledtével nő a feszültség a társadalomban. A szakértők szerint érthető a folyamat, hiszen a váltási árfolyam július 8-i meghatározása óta az emberek centre pontosan ki tudják számítani, mennyi lesz a bérük, a nyugdíjuk, s most szembesülnek azzal, milyen hatalmas a különbség a közeli Ausztria és Szlovákia között az életszínvonal tekintetében.

Most döbbentek csak rá arra, hogy például az ország lakosságának négyötöde által irigyelt pozsonyi átlagkereset, a 27 ezer korona mindösszesen 900 eurót jelent csak, miközben Ausztriában a nyugdíjak országos átlagértéke 1295 euró, ugyanakkor ez utóbbi juttatás a szlovák nyugdíjasok esetében 300 euró lesz 2009. január elsejétől, az új fizetőeszköz bevezetésétől. Az emberek többsége (a közvélemény-kutatások szerint 60-65 százaléka) áremelkedéstől is tart, aminek a jogosságát és megalapozottságát ugyancsak Ausztria példája szolgáltatja Szlovákiának. Politikai elemzők és szociológusok a közhangulat alapján még azt sem zárják ki, hogy az euró bevezetése lehet az a pont, amikor megfordul az országban a közhangulat, és csökkenni kezd majd Robert Fico és kormánya eddig hihetetlen mértékű, közel ötvenszázalékos népszerűsége.
Tudatosítja ezt a kormány is. Különböző intézkedések sorát készítik elő, hogy csökkentsék az euró bevezetésével várható sokkhatást. Az intézkedések a lakosság minden rétegét érintik, a pályakezdő fiataloktól a gyermekes családokon át a nyugdíjasokig mindenki számíthat az állam segítségére. A kormány például 9000 koronára (mintegy 70 ezer forint) emelné a minimálbért a jelenlegi 8100 helyett, s nemcsak az első, hanem a második és a harmadik gyermek megszületésekor is megkapják majd a szülők a 25 ezer koronás (194 ezer forint) egyszeri támogatást, de januártól mintegy húsz százalékkal nő a családi pótlék értéke is, a jelenlegi 540-ről 640 koronára. A nyugdíjasoknak pedig nem kell majd július elsejéig várniuk, amikor is a szlovák törvények értelmében az átlagbér növekedésének és az infláció mértékének arányában évente automatikusan emelkedik a járulékuk, a kormány úgy döntött, erre az euró bevezetésével azonos időben, tehát már január elsején sor kerül.
Közben harcot hirdetett Fico kormányfő az áremelések ellen is, igaz, ez esetben sok olyan elképzelés is napvilágot látott, amely nehezen kivitelezhető. Az igazságügyi tárca például olyan törvényen dolgozik, amely börtönbe juttatná azokat a kereskedőket, akik az euró bevezetését jogtalan áremelésre használnák fel, sőt szóba került egy esetleges árregulációs törvény megalkotása is – ezeket az intézkedéseket azonban a Szlovák Nemzeti Bank sem tartja elfogadhatónak. Azt viszont nem kifogásolja, hogy a kormány korlátozza a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatók nyereségét, esetleg – megegyezéses alapon – befagyassza a gáz, a villany és a víz árát egy évre. Hogy ez a szándék milyen eredményt hoz, ma még nem lehet tudni, egyértelműen sikeresnek mondható viszont Robert Fico „társadalmi egyezséget” szorgalmazó kezdeményezése. Ennek az a lényege, hogy a gyártók és kereskedők kötelezik magukat arra, hogy termékeik árát csak indokolt esetben emelik, a korona– euró átszámításakor viszont lefelé kerekítik az árakat, ha a 30,126 koronás osztószám után nem jön ki kerek centre egy-egy termék értéke. A kormány által felkínált szerződést már több mint ezerötszáz vállalat, illetve kereskedőlánc írta alá.