Fenyegető erőszak Afganisztánban

Már nemcsak az amerikaiak vezette nemzetközi erőknek, hanem a segélyszervezeteknek is fejfájást okoz az erőszakcselekmények számának drasztikus növekedése Afganisztánban. Képviselőik bejelentették, kivonulnak a közép-ázsiai országból, ha a helyzet nem javul.

Az erőszakcselekmények számának elmúlt hónapokban történt drasztikus megnövekedése miatt Afganisztán egykor biztonságosnak tartott területein sem lesznek képesek működni a közeljövőben a nemzetközi segélyszervezetek – jelentette tudósításában a BBC. Száz segélyszervezet közös közleményben aggályait fejezte ki amiatt, hogy mindössze egy év alatt ötven százalékkal nőtt a tálib lázadók által elkövetett támadások száma, ráadásul a rajtaütések egyre gyakoribb célpontjai a segélytevékenységet végző csoportok. Mint a közleményből kiderül, az idén nyolcvannégy alkalommal (júniusban huszonegyszer) támadtak meg segélyszervezeteket, ezekben tizenkilencen vesztették életüket.
A segélyszervezetek bírálattal illették az országban állomásozó nemzetközi erőket, amiért gyakran az általuk végrehajtott légi csapásokban halnak meg ártatlan polgárok. Az afganisztáni harcokban az idén összesen 2500-an vesztették életüket, közülük ezerre tehető a civil áldozatok száma. Az afganisztáni háború 2001-es kezdete óta július volt a legvéresebb hónap, amikor 260 polgár vesztette életét. A segélyszervezetek aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy mára a biztonságosnak tartott, Kabulhoz közel eső területek is veszélyesek.
A nemzetközi erők létszámát tízezerrel 71 ezerre növelték tavaly, a NATO parancsnokai szerint ugyanakkor Afganisztán keleti részén elsősorban azért emelkedett az erőszakcselekmények száma, mert csapataik az ország több területén járőröznek, mint korábban.
A kabuli kormány úgy véli, a tálib támadások számának megnövekedésére a pakisztáni kormány és Pakisztán afgán határa mellett fekvő törzsi területein megbúvó milicisták között köttetett fegyverszünet miatt került sor. Afganisztán ENSZ-nagykövete, Zahir Tanin szerint országának nem használtak ezek a megállapodások, az al-Kaida és a tálibok milicistái így szabadon garázdálkodhatnak. Tanin úgy véli, pakisztáni titkos ügynökök is együttműködtek a fegyveresekkel. A New York Times szerint bizonyíték van arra, hogy a pakisztáni titkosszolgálatnak köze volt a kabuli indiai nagykövetség júniusi megtámadásához. A harcokban tegnap is meghalt négy NATO-katona és egy civil. Az áldozatok nemzetiségét nem közölték.

Külföldi harcosok. Egyre több, korábban csak Pakisztánban és Kasmírban tevékenykedő pakisztáni fegyveres csatlakozik az Amerika- és NATO-ellenes harcokhoz Afganisztánban – közölték nevük elhallgatását kérő amerikai tisztviselők. Szerintük a pakisztániak beözönlése felülmúlja az arab, az üzbég és a csecsen harcosok áradatát Afganisztánba. (MN)