Már megfékezhetetlen a magyar korrupció?

Az utóbbi időben megszaporodtak azok a kedvezőtlen nemzetközi visszajelzések, amelyek szerint immár megfékezhetetlen a korrupció terjedése Magyarországon. A Transparency International után legutóbb a Frankfurter Allgemeine Zeitung állította: a kenőpénzek juttatása a mindennapi élet részévé vált hazánkban. Az előre lejátszott tenderek miatt az utóbbi időben egyre több nemzetközi cég marad távol a közbeszerzésektől.

Egyre romlik a hazai közbeszerzések nemzetközi megítélése: a legtöbb külföldi érdekképviselet és szakmai szervezet a pályáztatások átláthatatlanságát, a kiíró állami szervezetek kiszámíthatatlanságát és az uniós pénzek elosztása körüli anomáliákat sérelmezi. A hazai befektetések 85 százalékát képviselő Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Hollandia és Olaszország korábban jelezték, hogy a korrupció gyanúja övezi a közbeszerzések kétharmadát, a Transparency International szerint pedig bevett gyakorlattá vált hazánkban a klientúra építése, amely csak egy szűk körnek kedvez.
Az építőipari nagyberuházásoktól kezdve a környezetvédelmen és hulladékgazdálkodáson át egészen az alternatív energiaforrások előállításáig szinte mindegyik szektorban maffiózók tűnnek fel Magyarországon – állítja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) napokban megjelent cikke.
A német napilap megállapítja: előretört hazánkban a mindennapos korrupció. A konzervatív újság különösen az uniós forrásokra épülő visszaéléseket részletezi, kiemelve a Zuschlag-ügyet, hosszan foglalkozik a közel hatmillió eurós Siemens-botránnyal, valamint a magánszektor és a legfelsőbb politikai körök összefonódásával. A lap idéz a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyvéből is, amely szerint egyre valószínűbb, hogy a maffiózóknak sikerült vezető pozíciókra szert tenniük a gazdaságban és a politikában.
*
A korrupció kezdi elvenni a kedvét az itthon tevékenykedő külföldi érdekeltségű cégeknek is, amelyek jó néhány pályázatot előre lejátszottnak tekintenek, így a távolmaradás mellett döntenek. Ilyenek például az agrártárcához tartozó Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) több milliárd forintos kommunikációs pályázatai: az egyikre mindössze egyetlen cég, az Insomnia adott be pályázatot, és nyert csaknem kétmilliárd forintos megbízást, egy 400–600 millió forintos tenderen pedig az Insomnián kívül egyetlen, néhány hónappal ezelőtt alapított cég indult. A két vállalat székhelye egyébként ugyanabban az épületben található, mint az Insomnia. Lapunk kérdésére a VKSZI kommunikációs vezetője, Kerényi Gyula azt állította, hogy erről nem tudtak. A Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége közleményben tiltakozott a személyre szabott kiírási feltételek ellen, s tanácsadói szervezet felállításával szeretné elejét venni az újabb furcsa tendereknek.

Átjáróház a tárcánál. Szinte követhetetlen átszervezések és személycserék jellemezték a gazdasági tárcát az elmúlt években. Nem csoda, hogy a szaktárca több esetben nem tudott adatokat szolgáltatni munkájáról az Állami Számvevőszéknek. Két év leforgása alatt kétszer változott meg a minisztérium teljes struktúrája. Tavalyelőtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyesült az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, az idén ismét kettészakadt a tárca, ezúttal azonban más területekre. A GKM jogutódjaként májustól két tárca jött létre: a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Szabó Pál vezette Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. A feladatok folyamatos átcsoportosításával párhuzamosan az elmúlt háromnegyed évben több személy is ellátta a tárcavezetői posztot – a legrövidebb időre, öt hónapra Kákosy Csaba.
Mozgalmas volt az államtitká-rok névsorában bekövetkezett változás is. Tavaly novemberben Garamhegyi Ábel korábbi államtitkárt a tárca nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szak-államtitkárának és külgazdasági kormánybiztosnak nevezték ki. Az új gazdasági államtitkár az idén januárban Dióssy Gábor lett, aki 2005–2006-ban politikai államtitkár volt. Márciusban lemondott pozíciójáról Mészárosné Peredy Gabriella, a tárca gazdasági, informatikai és humánigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkára, majd ugyanebben a hónapban Bóna Ákost már egy új szak-terület, az infokommunikációs ügyek vezetésével bízták meg, ugyancsak szakállamtitkári rangban. Bóna a napokban jelentette be, hogy távozik a tárcától, ő a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül. Saját kezdeményezésére április végén hagyta el a minisztériumot Felsmann Balázs infrastruktúráért felelős államtitkár, aki két évet sem dolgozott ezen a poszton.