Már nyári áradás után ígérget a vízügyi tárca

Júliusban megáradt a Tisza, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa. A folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas menynyiségű csapadék megemelte a folyó vízszintjét, és az Ukrajnában folyamatos erdőirtás következtében már nem állja semmi a Tisza útját, mert a fák gyökerei sem szívják fel a többletvizet. Az új Vásárhelyi-terv eközben évek óta egy helyben toporog, az első víztározókat csak az idén ősszel, év végén adják át. Még további négyre volna szükség, amelyeket a környezetvédelmi tárca ígérete szerint az elkövetkező években megépítenek.

Perzselő napsütésben csónak halad komótosan a Tiszán. Akár idilli is lehetne a kép, csakhogy a dereglye a lábakra épült hétvégi házak között halad Gergelyiugornyán: rendőrök vigyázzák a megáradt folyó foglyaivá vált épületeket. Mind gyakrabban
visszatérő jelenség, hogy a folyó elönt mindent, ami útjába kerül, ám eddig csak a jeges és a zöldár fenyegette a térséget.
Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára azonban boldogan jelenti be a sajtó munkatársainak a 824 centiméterrel tetőzött Tisza mellett, hogy mindennek vége, megszületett végre a döntés a beregi árasztási rendszer megépítéséről, valamint a Vásárosnamény és Lónya közötti gát megemeléséről. – 2013-ig összesen 110 milliárd forintot költ a kormány árvízvédelemre – mondja, s ha nem tudnánk, hogy az árvíz elleni védekezés évek óta egy helyben toporog – így nem erősítették és magasították meg a Lónya és Vásárosnamény közötti gátat sem –, akkor hurráhangulat törhetne ki, így azonban a jelenlévők csöndes szkepticizmussal veszik tudomásul a hallottakat.
Az új Vásárhelyi-terv még 2001 augusztusában született meg. Ennek lényege, hogy nem(csak) a gátakat erősítik meg, hanem hatalmas víztározókat építenek a folyó mentén, amelyek befogadják majd a megáradt folyó többletvizét. Az utóbbi években összesen 27,2 milliárd forintot költöttek árvízvédelemre; az összeg nem kevés, de nem is elégséges, amit a jelen állapotok jól példáznak. A csaknem harmincmilliárd forintból a Csongrád alatti partbiztosítás készült el, megkezdték a cigánd– tiszakarádi és a tiszaroffi tározó építését, valamint fejlesztették a töltést Szeged és a déli országhatár közötti szakaszon, emellett kisebb műtárgyak, zsilipek épültek. A borúlátást alátámasztja a környéken élők véleménye is. Férfiak állnak Gergelyiugornya városrész nyúlgátjának tetején, várják, hogy a furgon hozza a következő adag homokzsákszállítmányt. – Harminchét éve élek itt, de ilyet még nem láttam, hogy júliusban jöjjön az árvíz – mondja szusszanásnyi pihenőideje alatt az egyik zsákot pakoló férfi. – Azt mondják, a klímaváltozás miatt van, meg azért, mert az ukránok kivágják a fákat – teszi hozzá morózusan, ám nem tudni, valóban elhiszi-e a hivatalos magyarázatokat. Távolabb, a néhány házat védő nyúlgát tövénél néhány férfi tölti homokkal a zsákokat.
– Este kilencig erősítettük a gátat, raktuk a fóliát, aztán reggel hatkor már újból itt voltunk, mert féltünk, hogy a víz átbukik a gáton – meséli egy barázdált arcú férfi. Hozzáteszi, jó, hogy korán jöttek, mert hajnalra már a gát menti kukoricaföld széléig ért a víz.
A közelmúltban nemcsak Vásárosnamény és Gergelyiugornya lakosai tapasztalhatták meg ismét, hogy milyen erő rejlik a megáradt Tiszában. A Szamos, a Kraszna és a Túr által is duzzasztott folyó számos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települést fenyegetett. A lakosság lemondana az örökös félelemről, az ígéretek szerint néhány évet kell már „csak” kihúzniuk. A szaktárca közelmúltban napvilágot látott közleménye alapján ugyanis kiemelt feladatának tartja az árvíz elleni védekezést. Ígéretük szerint az uniós fejlesztések segítségével néhány éven belül jóval könnyebbé válik majd az árhullámok kezelése. Az Új Magyarország fejlesztési tervben 2007 és 2013 között 150 milliárd forint értékű uniós forrás áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 110 milliárdot a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére költenek majd. – A kormány még az idén ősszel benyújtja Brüsszelnek a beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztését célzó 6,3 milliárdos nagyprojektet, amelynek előkészítésére június végén 157 millió forintot ítélt oda – tudtuk meg a tárcánál. A 2011 végére Vásárosnamény és Lónya között megvalósuló fejlesztéssel 19 település lakosainak nő majd az árvízzel szembeni biztonsága.
Még az idén elkészül a cigánd-tiszakarádi és a tiszaroffi tározó, valamint megvalósul a Bivaly-tói töltésáthelyezés. A Vásárhelyi-tervre 2008-ban az említett összeg mellett további 10,8 milliárd forint is rendelkezésre áll a környezetvédelem és infrastruktúra operatív programból. Emellett a Tisza és mellékfolyói mentén 12 helyszínen és partszakaszon fejlesztik majd az árvízvédelmi rendszert.