Megáll a GDP motorja, közeleg a recesszió

Kifulladni látszik a GDP egyik motorjának tartott ipari termelés, ezért egyre kisebb az esélyünk a kilábalásra. Eddig ugyan sikerült elkerülnünk a recessziót, de a termelés visszaesése könynyen lejtmenetbe fordíthatja a magyar gazdaságot. Kiszolgáltatottságunk az elhibázott gazdaságpolitika következménye.

Júniusban az előzetes adatok alapján 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelési index az előző hónaphoz képest, az egy évvel korábbi időszakhoz mérten pedig 0,3 százalékkal került lejjebb – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adat jelentőségét jól mutatja, hogy éves szintű visszaesést az ipari termelésnél 2004 óta nem tapasztalt a magyar gazdaság. A jelenlegi gyengülés mögött nagyrészt a külső piacok visszafogottabb kereslete áll. Ezt az is alátámasztja, hogy a nagyvállalatok csökkenő exportja húzta le az indexet.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a júniusi számok jelentősen módosítják az ipari termelés éves növekedésének prognózisát. Míg az elemző év elején még hétszázalékos termelésnövekedéssel számolt, jelenleg 2,5 százalékot tart valószínűnek. Ez a negatív módosítás az elemző véleménye szerint körülbelül egyszázalékos csökkenést eredményez a GDP-várakozásokban is. Kondrát Zsolt jelenleg 1,5 százalékos GDP-növekedést tart valószínűnek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak elmondta: miután a legtöbb európai mutató zuhan, várható volt, hogy a magyar ipar teljesítménye is csökkenni fog, de azt senki nem sejtette, hogy júniusban ekkora mértékben visszaesik. Mivel az ipari termelés a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje, az elemző szerint ez a GDP-elvárásokat is negatívan befolyásolja.
– Korábban 2,1 százalékos idei gazdasági növekedést tartottam valószínűnek, de az előzetes adatok ismeretében úgy tűnik, hogy még a két százalékot sem fogja elérni – nyilatkozta az elemző. Eddig az ipari termelés mentette meg a magyar gazdaságot a visszaeséstől, de ezen számok ismeretében újra felmerülhet a kérdés: megúszhatjuk-e a recessziót? Suppan szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy trendforduló elé nézünk-e, de a termelési adatok ismeretében egyre valószínűbbnek tűnik, hogy hosszabb negatív időszakra kell felkészülnünk. Bár a szomszédos országok sem menekülhetnek meg a nemzetközi piacok lassulásából fakadó bajoktól, tovább nőhet velük szemben a lemaradásunk. A visegrádi országokat ugyanis nem ugyanolyan mértékben sújtja a csökkenő nyugati kereslet, mint minket. Lengyelországot nagy belső piaca menti meg, Szlovákiában még tart a lendület, és az új munkahelyeknek köszönhetően nő a belső fogyasztás is. Valószínűleg Magyarországot és Csehországot viseli majd meg legjobban a nyugati piacok beszűkülése. A környező országok ugyanakkor a miénknél erősebb hazai vállalati szektorral rendelkeznek, ami segíthet a nehéz időszak átvészelésében. – A magyar vállalkozásokat azonban legyengítette az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikája, így Magyarország sokkal kiszolgáltatottabbá vált – véli Suppan Gergely.