Nehéz tárgyalásokat vár az MSZOSZ

Szakmailag és politikailag is nehezek, összetettek lesznek az ősszel kezdődő bértárgyalások – erre számít a kormánynyal vállaltan lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke. Pataky Péter szerint a lehetséges megállapodás alapfeltétele, hogy a felek higgyenek a kormány stabilitásában, illetve az általa ígértekben.

Lehet vitázni a mértékekről, de a minimálbér és a szakmunkás bérminimum intézményének meg kell maradnia. Elfogadhatatlan továbbá, hogy jövőre is reálbércsökkenés legyen. Hogy ez bruttó béremeléssel vagy adócsökkentéssel valósítható meg, a tárgyalások során dől el – jelentette ki lapunknak Pataky Péter. Az érdekvédő elmondta, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint több éves, komplett bérkoncepcióról kellene megállapodni, legalább 2010-ig tudni kellene, miként alakulnak az adók és a járulékok. Ennek azonban alapfeltétele, hogy a szociális partnerek mennyire hisznek a kormány által vázolt keretek, vagy egyáltalán a kabinet stabilitásában. Utalva a munkáltatók utóbbi időben tett minimálbér-ellenes felvetéseire, Pataky azt mondta: nem a hároméves minimálbér-megállapodással volt a baj, sokkal inkább azzal, hogy a kabinet nem tartotta magát azokhoz a számokhoz, ígéretekhez, mely alapján az erről szóló egyezséget kötötték, sőt időközben teljesen új kormányprogrammal állt elő. Mindezek tükrében az MSZOSZ elnöke szakmailag és politikailag is nehéz bértárgyalásokra számít, ezért szükségesnek tartja, hogy ezeken a szakszervezeti oldal ősszel a lehető legegységesebb álláspontot képviselje.
Baljós előjelekkel kezdődnek a közszféra bértárgyalásai is. A kormány hiába állapodott meg már tavaly a közszolgálati szakszervezetekkel, hogy jövőre legalább négyszázalékos illetményalap-növelés lesz esedékes, Veres János pénzügyminiszter a közelmúltban napokig úgy nyilatkozott: nem ismer és bizonyosan nincs olyan megállapodás, amely általános négyszázalékos bérfejlesztést rögzít 2009-re. Az óriási szakszervezeti tiltakozást és számonkérést követően a tárca végül közleményt adott ki, amelyben állították, hogy a kormány betartja az egyezséget. Ennek ellenére joggal lehet szkeptikusan tekinteni a kormány szándékaira, hiszen a „trükkök százainak” elszenvedője hosszú évek óta a közszféra. Az egyik leghírhedtebb példa, amikor a költségvetés kozmetikázása érdekében 2003 végén egy törvénymódosítással a 13. havi illetményt
0. havira keresztelték, és az új szabályozás miatt 2004-ben mintegy nyolcszázezer közszolga esett el egyhavi pluszjuttatásától.